eur:
394.01
usd:
365.63
bux:
65384.6
2024. március 29. péntek Auguszta

Miben hibázott az Unió?

Javult Magyarország megítélése, vagyis a magyar gazdaság kockázatai kisebbek, mint a válság kitörése után voltak. Így valóban van indoka annak, hogy a hitelminősítők módosítsanak az ország besorolásán, főleg a negatív kilátáson - mondta a portfolio.hu elemzője az InfoRádiónak.

Madár István arra reagált, hogy csütörtökön a jegybank elnök a Napi.hu gazdasági hírportál fórumán felszólította a négy nagy hitelminősítőt, "kezdjék meg Magyarországgal a felminősítésről szóló tárgyalásokat".

A szakértő hozzátette: a magyar gazdasággal kapcsolatos kockázatok egyértelműen kisebbek, mint voltak néhány hónapja. A magyar gazdaság egy dolgot bizonyított (az un-ortodoxia és a külföldi bírálatok ellenére), hogy a költségvetési fegyelem iránti elkötelezettsége erős.

Madár István szerint, a negatív kilátásokról el lehetne mozdulni a hitelminősítőknek. Ugyanakkor a közeledő választások miatt ez csak jövő tavasszal, nyár elején várható majd. Úgy véli, annak elemzésével, hogy a választási küzdelem milyen károkat okozott, akár a felminősítés is szóba jöhet.

Matolcsy György a Napi.hu konferenciáján lemondásra szólította fel Olli Rehnt az Európai Unió pénzügyi biztosát, mert szerinte hibázott, az EU rossz gazdaságpolitikát folytatott. Kijelentette: az európai válságkezelésben elbuktak a hagyományos eszközök. A jegybankelnök arra alapozta kijelentéseit, hogy az úgynevezett "nem hagyományos gazdaságpolitika", amelyet a magyar kormány folytat, láthatóan sikeres, hiszen a deficit 3 százalék alatt van, kikerültünk a túlzott deficiteljárás alól, strukturális reformokat hajtott végre a kormány, jövőre pedig 2 százalékos gazdasági növekedés várható.

A portfolio.hu elemzője Matolcsy György jegybankelnök csütörtöki előadása kapcsán azt mondta: voltak nem hagyományos és hagyományos eszközök is a magyar válságkezelésben.
A kiigazításnak számos kifejezetten megszorító erejű eleme volt, amely a lakosságra is jelentős terheket hárított, példaként az áfa-emelést említette. Emellett a szakértő szerint egyértelműen szelektív tehermegosztás történt, hiszen a teherviselésben a magasabb jövedelműek nem nagyon vettek részt, sőt náluk javult is a jövedelmi kilátás.

Madár István azt is hozzátette, hogy a kiigazítás jelentős mértékben a jövendőbeli jövedelmek terhére történt, mint a magánnyugdíj-pénztári vagyon államosítása.

Tehát ez a metódus, csak részben jelenti azt a fajta tehermegosztást, amely nemcsak a lakosságot, hanem a vállalati szektort is bevonja a kiigazításba.

Ugyanakkor a vállalati szektor bevonása a kiigazításba egyáltalán nem egyértelműen kedvező.
Madár István több, a napokban megjelent tanulmányra hivatkozott, amelyek azt állapítják meg, hogy mind a beruházásokra, mind a gazdasági növekedésre és a reáljövedelmekre is a leginkább kedvezőtlen hatású kiigazítási módszer az állami nagyberuházások csökkentése, és a vállalati típusú adók emelése.

2012-ben ugyanakkor éppen ezen a kettőn alapult alapvetően a magyar válságkezelés és ennek a reálgazdasági hatásait tapasztalhattuk- tette hozzá a portfolio.hu elemzője, aki szerint ezeknek az intézkedéseknek a hosszabb távú hatásai is jelentősek lehetnek

Madár István egyetértett azzal, hogy a magyar kiigazítás módja valóban egyedi. Szavai szerint ugyanakkor a sikerességéről egyelőre keveset tudunk, de - mint mondta - a siker abban mindenképpen elvitathatatlanul megmutatkozik, hogy ez a fajta "kommunikációs szétterítés" (hogy "papíron nem a lakosságot érintik a terhek") politikailag könnyebben végrehajtható. "Ezzel a módszerrel a politikai áldozat kisebb volt, a politikusok bátrabban tudták meglépni a kiigazító intézkedéseket, kisebb társadalmi ellenállás mentén tudták végrehajtani a szükséges lépéseket, mint például Spanyolország vagy Portugália" - magyarázta a szakértő.

Az európai válságkezelést számos szakértő illeti kritikával, hiszen általános vélekedés, hogy egy olyan gazdaságban, amely éppen lejtmenetben van, recesszióba süllyed, ott nem érdemes költségvetési kiigazításokat szorgalmazni, mert az tovább löki a gazdaságot a recesszióba - folytatta Madár István. Úgy véli közgazdasági szempontból ez jogos észrevétel, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy 2011- ben, 2012 elején egy rendkívül feszült gazdasági, bankrendszeri helyzetben állt az euró zóna. "A tengerentúlon azt találgatták, hogy hány hónapja van még az euró zónának." Ilyen körülmények között, amikor befektetők (az adósságot finanszírozók) bizalma ennyire ingatag, akkor nagyon nehéz arról beszélni, hogy egy meghirdetett élénkítő típusú gazdaságpolitika, mennyire lett volna jobb és sikeresebb - hangsúlyozta a portfolio.hu elemzője, aki úgy véli, "óriási kockázatokat rejtő út lett volna."

Ugyanakkor kétségtelen, hogy az utóbbi egy- másfél évben, jelentősen javult az európai helyzet, ma már talán az Európai Uniónak nem kell ugyanolyan erőszakkal és vehemenciával elvárni a rendkívül drasztikus, szigorú adósságleépítést és költségvetési hiánycsökkentést - vélekedett Madár István. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy például a túlzott deficiteljárás vagy más egyensúlyőrző rendszereik tekintetében az EU már érezhetően megengedőbb magatartást tanúsít az egyes uniós országokkal szemben.

Hanganyag: Panulin Ildikó

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×