eur:
394.72
usd:
370.66
bux:
65398.23
2024. április 19. péntek Emma

Cséfalvay: a válság utáni időszak kulcskérdése a kutatás-fejlesztés és az innováció

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságstratégiáért felelős államtitkára szerint a visegrádi országoknak a kutatás-fejlesztés és az innováció erősítése jelent kitörési lehetőséget a gazdasági válság után.

Ahhoz, hogy a visegrádi négyek még inkább a válság utáni időszak nyertesei legyenek, sokkal erősebben kell a kutatás-fejlesztésre és az innovációra koncentrálni - mondta az MTI-nek telefonon a Lengyelországban, a krynicai gazdasági fórumon tartózkodó Cséfalvay Zoltán.

A lengyel miniszterelnök-helyettes és a cseh ipari miniszter is részt vett a fórumnak abban a vitájában, ahol a fő kérdés az volt, hogy mit kell tenni a kelet-közép európai, illetve a visegrádi országoknak a gazdasági felzárkózási folyamat felgyorsításához. Egyetértés volt abban, hogy érdemes újragondolni a régió fő versenyelőnyeit - összegzett Cséfalvay Zoltán.

Az államtitkár elmondta: a vitában hangsúlyozta a kutatás-fejlesztés és az innováció fontosságát. Ezen a ponton kell tovább erősíteni, és a vitában elhangzottak alapján ebben elég egyértelmű volt az összhang - közölte.

Cséfalvay Zoltán hangsúlyozta: a visegrádi országok stabil pénzügyi, államháztartási alapokkal rendelkeznek, és végigvitték azokat a reformokat, amelyek versenyképessé tehetik a gazdaságot. Magyarország egyebek mellett kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól és megtörtént az IMF-hitel végtörlesztése - emelte ki.

Az államtitkár szerint ezzel szemben például Dél-Európában a pénzügyi stabilitás megteremtésével is gondok vannak, és lassan haladnak a versenyképességet erősítő reformok.

A visegrádi országok jelentős versenyelőnyre tettek szert, ezt kell erősíteni a többi között a kutatás-fejlesztéssel és az innovációval, a magas hozzáadott értékű termeléssel, a globális termelési láncokba való még erősebb integrálódással. Ez közös kihívás, és a visegrádi országok közös érdeke - fejtette ki Cséfalvay Zoltán.

Az államtitkár kitért arra is: Magyarország az elmúlt két évtized legmagasabb értékét érte el a tavalyi 1,3 százalékos GDP-arányos kutatás-fejlesztési ráfordítással, míg Szlovákiában például 0,65 százalékos volt ez az arány.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×