Kellően mérsékelt a program, amellyel csökkenhet az ország pénzügyi sebezhetősége, hiszen ha a rövid lejáratú külső adósság csökken, az jótékonyan hat az ország megítélésére - mondta az InfoRádiónak az ING Bank elemzője.
Németh Dávid azonban a kkv-kat segítő első két pillér kapcsán már szkeptikusabb. Úgy véli, sok vállalkozás esetén nincs kereslet a hitelre, de kérdés, hogy miért. Ha 2-3 hónap múlva nem látunk élénkülést ebben a szegmensben, akkor egyértelművé válik, hogy nem a magas kamat miatt volt eddig kevés beruházás.
A devizahitelek átváltása már sokkal vonzóbb konstrukció lehet a kkv-k számára, bár itt is felmerül a kérdés: hogyan értékelik majd a vállalkozások azt, hogy a tőketartozást a jelenlegi szinten kell blokkolniuk, vagyis a mostani gyenge árfolyam melletti magasabb tőketartozásuk marad meg csak egy alacsonyabb kamatfizetési lehetőséggel - magyarázta Németh Dávid, aki úgy véli, egyelőre nem tudni, hogy az így megmaradt pénzt a kis- és közepes vállalkozások mire fordítják majd: beruházásra vagy saját tartalékuk növelésére, esetleg munkahelymegőrzésre.
Weinhardt Attila, a Portfolio.hu elemzője szerint az új növekedési hitelprogram nem fenyeget komoly pénzügyi kockázatokkal. Sőt éppen ellenkezőleg, a programnak a harmadik pillére az ország külső, devizaadósságból fakadó sérülékenységének a csökkentését hivatott elősegíteni - tette hozzá.
A jegybank a harmadik intézkedéssel a kéthetes MNB-kötvényállományt 4500 milliárd forintról 3600 milliárdra csökkentik, a devizatartalékokból biztosított devizacserével, amely 3 milliárd euróval csökkenti a devizatartalékot.
Weinhardt Attila úgy vélte: mérsékelten pozitív gazdasági következménnyel járhat a hárompilléres növekedési csomag. Samu János, a Concorde elemzője is úgy véli, visszafogott hatása lesz a programnak a növekedésre, és reális esélyt lát arra, hogy ismét 300 forint alá kerüljön az euró árfolyama.
Hanganyag: Kaputa Júlia