"Rosszul állunk, bővebben kifejtve nagyon rosszan állunk" - kezdte a jelenlegi gazdasági helyzet vázolását Járai Zsigmond, aki szerint 25 százalékkal élünk rosszabbul, mintha az utóbbi években jó gazdaságpolitikát folytattunk volna. Amennyi növekedést az utóbbi tíz évben mégis elértünk, azt eladósodásból értük el.

Nagyon gyorsan szükség lesz egy új konvergencia program kialakítására - mondta Járai - a nemzetközi konjunktúra húzóhatására nem feltétlenül számíthatunk, mivel előre jelezhetően főleg az ázsiai régióba fog koncentrálódni.

Hová tartunk?

Elhúzódó válságra számíthatunk, úgynevezett L alakú "kilábalásra", de azt sem vehetjük biztosra, hogy ez lesz, a hosszabb távú gazdasági folyamatokat nagyon nehéz előre jelezni. Pozitív stagnálás vár Európára, a fellendülés főleg Ázsiában várható - egyelőre az utóbbi régió növekedése ránk kevésbé tud kihatni.

Az a kérdés, hogy a gazdaságpolitika a költségvetés egyensúlyának megteremtésére helyezi a fókuszt vagy a versenyképesség javítására. A kétféle szemlélet nem mondana egymásnak feltétlenül ellent - mondta Járai, aki szerint tény, hogy a Bajnai-kormány az előbbire helyezte a hangsúlyt, ami a Nemzetközi Valutaalap elvárásaként fontos volt az IMF-hitel elnyeréséhez. Ez egy minimumfeltétel, amit teljesített a kormány, de a gazdaság helyzete ettől még nem javult. Olyan költségvetést kell készíteni, ami elősegíti a gazdaság versenyképességét is, ez a két szempont egyszerre fontos - mondta Járai Zsigmond.

A versenyképesség biztosításához elengedhetetlen a költségvetés egyensúlyának elérése, de ez versenyképesség eléréséhez vezető folyamatnak csak egyetlen eleme. A további fontos szempontok, ajánlások Járai Zsigmond szerint:

- Előre látható, stabil kormányzásra van szükség.

- Állami újraelosztás arányát 10 százalékponttal a GDP 40 százalékára kell csökkenteni. Ez azt jelenti, hogy több pénzt kell a gazdaságban hagyni. Ezt egy dinamikus folyamat során kell elérni.

- Az adóterhelés 30 százalék alá csökkentése (a régiós versenytársak körülbelül ilyen szintű adóterheléssel, és körülbelül azonos szintű állami újraelosztással működnek, Magyarország az adóterhelés 38,5 százalékos). Természetesen csak úgy lehet adókat csökkenti, ha kiadásokat is csökkentünk - tette hozzá Járai. A csökkentett adókulcsok mellett számíthatunk a szürkegazdaság némi fehéredésére is, emiatt még nőhetnek is az adóbevételek. Így első lépés a kiadáscsökkentés, a következőkben a magasabb adóbevételekből lehet magasabb újraelosztás finanszírozni.

Alacsony kulccsal, egyszerűbb, átláthatóbb adórendszerre van szükség, ki kell szélesíteni az adózók körét - fogalmazta meg a volt jegybankár.
A sorrendet kell megfordítani, a versenyképes gazdaság körülményeit kell javítani, ami önmagában is segíti a szociális-jóléti problémák megoldását.

- Nem elegendő a 3 százalékos maastrichti költségvetési hiány elérése, egyensúlyi költségvetésre van szükség, sőt, többletes költségvetésre. Ez vezet ugyanis az államadósság folyamatos csökkentéséhez.

- Túl sokat költünk szociális kiadásokra, bürokráciára. Utóbbi visszafogja a gazdaság működését - hihetetlen sok felesleges bürokráciával szembesül egy vállalkozás. Elektronikus kormányzás pártján vagyok - mondta Járai -, hivatalok tömegét kell megszüntetni.

- Korrupció visszaszorítása. Sajnos ma azok a vállalatok fejlődnek, amelyek megtalálják a kiskapukat, mondta Járai, a korrupció visszaszorítását felülről kell elkezdeni.

- Innováció, foglalkoztatás bővítése. A többször említett egymillió új munkahely reális feltételezés - mondta Járai - ezt a célt ki kell tűzni, és el kell érnünk. Az uniós vállalás az, hogy 70 százalékkal növeljük a foglalkoztatást éveken belül. Ha Magyarországon 70 százalékkal növelnénk a foglalkoztatást, az körülbelül egymillió új munkahelyet jelent.

- A fiskális restrikció együtt járt a monetáris restrikcióval, ami rendkívül rosszat tett a gazdaságnak, egyszerre a kétoldali szigorítást végrehajtani "egyszerűen elképesztő". Ráadásul az infláció ma nem reális veszély - más idők járnak - mondta Járai. Gazdasági fellendülés csak akkor van, ha ebben a monetáris politika partner, amelyhez természetesen konszolidált fiskális politika kell.

- Magyarországnak mielőbb be kellene lépnie az eurózónába. Ez mindannyiunk számára előnyös lenne, az egyik fontos előnyként Járai az alacsonyabb kamatokat említette. Azt kell szem előtt tartani, hogy egy gyenge gazdaságra nem szabad ráereszteni egy erős valutát (eurót). "Magyarország ma éretlen az euró bevezetésére, a feladat nem az, hogy rábeszéljük az eurózónát, hogy engedjenek az övezetbe." Az euró bevezetése előtt először a gazdaságot kell felkészíteni a dinamikus, versenyképes működésre.

Hogy mindebből mit tud végrehajtani a Fidesz, azt nehéz megmondani - zárta Járai Zsigmond. Akármilyen új kormány lesz, nagy esélye van egy ehhez hasonló program végrehajtására, a társadalom támogatottsága úgy néz ki, hogy meglesz ehhez - fogalmazott.

"Az IMF hitele nélkül jelenleg is csőd szélén állnánk"

A kérdésekre válaszolva Járai Zsigmond elmondta: az IMF hitele nélkül most is a csőd szélén állnánk - nem értjük a mostani válságot.

Nem is tudjuk, milyen rossz helyzetben van Magyarország. Az új kormány alakítása után lejár a Nemzetközi Valutaalap hitele. Kérdéses, hogy addig teljesen vissza lehet-e térni a piaci finanszírozásra.

Hibás monetáris politikát folytatott a jegybank a válság során, drasztikus kamatcsökkentésre lett volna szükség - mondta Járai. Nyilván a monetáris politika csak akkor tudja a gazdasági folyamatokat ösztönözni, ha a fiskális politika kellően fegyelmezett - tette hozzá.

Nem elsősorban a gyenge árfolyam segíti a gazdaság versenyképességét - utalt az előadásában felvetett versenyképességi szempontokra a volt jegybankár.

A monetáris politika az utóbbi években arra fókuszált, hogy a hitelfelvevők ne menjenek tönkre (devizahitelesek a gyenge forint árfolyam miatt), ám ez a politika mégis oda vezet, hogy a hitelfelvevők tönkremennek, mivel a gazdaság állapota miatt megszűnnek munkahelyek, a hitelfelvevők pedig elvesztik állásukat, és fizetésképtelenné válnak. Talán még most van lehetőség a szemléletváltásra (inflációs cél helyett gazdaságösztönzés), bár most sokkal rosszabb helyzetben vagyunk ehhez - véli Járai Zsigmond.