A húsz, nemzetközileg elismert szakértő - köztük az oxfordi, a cambridge-i, valamint az amerikai Harvard egyetem professzorai - a The Sunday Timesban megjelent közös levelükben azt írják: e kockázatok minimálisra csökkentése végett a jelenlegi, munkáspárti kormány terveiben szereplő ütemnél gyorsabb hiánycsökkentésre van szükség.

A csillagászati összegű gazdaságösztönző és banki tőkepótló intézkedések nyomán a hazai össztermékhez (GDP) mért brit államháztartási hiány a kormány előrejelzése szerint is eléri a 12,6 százalékot az idei pénzügyi évben.

A hiány ráadásul a hivatalos prognózis szerint is csak nagyon lassan csökken. A jelenleg érvényes költségvetési előrejelzés a következő pénzügyi évre 11,9 százalékos, 2011-2012-re 9,1 százalékos, 2012-2013-ra 7,2 százalékos, 2013-2014-re 5,5 százalékos deficitet valószínűsít.

A Standard & Poor's hitelminősítő az idei brit pénzügyi év költségvetésének bejelentése után stabilról leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta Nagy-Britannia - az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság - lehető legjobb, "AAA" szintű szuverén adóskockázati besorolásának kilátását, arra a várakozására hivatkozva, hogy a jelenlegi államháztartási folyamatok nyomán a brit nettó államadósság középtávon megközelíti a hazai össztermék 100 százalékát.

A tekintélyes vasárnapi brit lapban közölt felhívás szerzői - köztük Ken Rogoff, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) volt főközgazdásza - szerint békeidőben soha nem volt akkora államháztartási hiány Nagy-Britanniában, mint most, és a deficit a legmagasabbak egyike a fejlett ipari térségen belül.

A közgazdászok szerint bármely konszolidációs terv csak akkor lehet hiteles, ha kitűzött célja lesz a jelenlegi strukturális hiány felszámolása egy parlamenti ciklus alatt, és az első intézkedéseket már a 2010-2011-es - vagyis az áprilisban kezdődő következő - pénzügyi évben érvénybe kell léptetni.

A szakértők szerint a konszolidáció zömének a kormányzati kiadások csökkentéséből kell erednie, de figyelembe kell venni ennek hatását a társadalom elesettebb csoportjaira. Az adóemeléseknek széles körre kell kiterjedniük, de a foglalkoztatást és a beruházásokat terhelő adóemelések káros következményeit minimalizálni kell - áll a vasárnap közölt felhívásban.

Az egyik legnagyobb londoni gazdaságelemző központ, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) nemrégiben kiadott átfogó prognózisa szerint a jelenlegi helyzetben súlyos, hozzávetőleg 100 milliárd fontos (30 ezer milliárd forintos) költségvetési kiigazítást kell végrehajtania a következő brit kormánynak ahhoz, hogy középtávon fenntartható legyen a brit államháztartás finanszírozása.

A CEBR szerint ha a tavasszal esedékes választások után az ellenzéki Konzervatív Párt alakíthat kormányt, akkor a cég által szükségesnek tartott 100 milliárd fontos kiigazításon belül várhatóan 20 milliárd fontot adóemeléssel, 80 milliárd fontot költségvetési kiadáscsökkentéssel teremt elő az új kabinet.

Kenneth Clarke, aki a tory árnyékkormányban az üzleti ügyek miniszteri tisztségének várományosa, a The Sunday Telegraph című vezető vasárnapi konzervatív lapnak a múlt hónapban azt mondta: "ostobaság lenne", ha a Konzervatív Párt elzárkózna attól, hogy a kiadáscsökkentéssel együtt adóemeléssel is mérsékelje a hatalmas deficitet.

"Minden konzervatív (politikus) igyekszik elkerülni (az adóemelést) ... de a nyugati világ leginkább eladósodott országában nem lehet olyasmit ígérgetni, hogy soha nem lesz adóemelés" - mondta Clarke, aki a legutóbbi tory kormányban pénzügyminiszter volt.

Adóemelést a jelenlegi Labour-kormány is tervez. Alistair Darling pénzügyminiszter az idei pénzügyi év költségvetésének tavaly áprilisi előterjesztésében közölte, hogy a jelenleg érvényes 20 és 40 százalékos személyi jövedelemadó kulcsok mellé új, 50 százalékos kulcsot is meghonosítanak az évi 150 ezer fontnál (45 millió forintnál) nagyobb jövedelmekre az idén áprilisban kezdődő új pénzügyi évtől.

A Konzervatív Párt már jelezte, hogy érvényben tartja az 50 százalékos felső jövedelemadó-kulcsot, ha a tavaszi választásokon kormányra kerül.