eur:
393.09
usd:
367.14
bux:
65939.26
2024. április 24. szerda György

Gyurcsány: "Nincs alternatíva"

Magyarországnak - GDP-arányosan - tartósan három százaléknál kisebb államháztartási hiányt kell produkálnia, hosszú távon pedig egyensúlyt - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a GKI Gazdaságkutató Zrt. által rendezett "Cikkek és cakkok a magyar gazdaságban" című budapesti konferencián.

"Az országok többségében ugyanaz a dilemma: hogyan teremthető meg a gazdasági növekedés fenntartható alapja kemény, globális piaci körülmények között úgy, hogy közben fenntartható legyen a társadalmi szolidaritás- és a méltányosság érzete" - idézte Ralf Dahrendorf szociológust a miniszterelnök, hozzátéve: bárki van kormányon, meg kell kísérelnie ennek a körnek a négyszögesítését.

A magyar államháztartás helyzetét elemezve a kormányfő megemlítette, hogy a magyar családtámogatási rendszer Európában "mértékében és kiterjedtségében példa nélkülien nagyvonalú".

Bár az egészségügyre fordított magán- és közkiadások aránya a GDP 8 százaléka, ami az EU-n belül átlagosnak számít, ezen belül a gyógyszertámogatási arány az átlag duplája - jegyezte meg.

Magyarország jelenleg a GDP valamivel több mint 10 százalékát fordítja nyugdíjkiadásra, ami megfelel az OECD országok átlagának, de ha nem változik a rendszer, akkor 2050-re ez az arány a GDP 17 százalékára ugrik, ami a jelenlegi államadósság megháromszorozódását hozná magával - figyelmeztetett Gyurcsány Ferenc.

A miniszterelnök véleménye szerint a megkezdett reformok nem az egészségügyről, az oktatásról vagy a közigazgatásról szólnak, hanem a társadalom nézetrendszerének, hozzáállásának szükséges váltásáról.

"A magyar politikában alapvetően nem a baloldal és a jobboldal vetélkedik egymással, hanem a modernizációs nézet a tradicionális nézettel, a reformszándék, illetve az antireform szándék" - mondta a miniszterelnök, aki úgy látja, hogy rövid távon még nem dőlt el ez a "mérkőzés".

Hosszabb távon csak azok az országok lehetnek sikeresek, amelyek a teljesítményre építenek, megvalósítják a reformokat, a társadalmi modernizációt. Magyarországnak is ezt az utat kell követnie - tette hozzá.

Magyarországon a választási években felszökik az államháztartási hiány, amelyet kiigazítások követnek, így volt ez, 1994-1996-ban, 1998-2000 között, de elmaradt 2002 és 2004 között - sorolta a gazdaságpolitika "go-stop-go" korszakokat a miniszterelnök, hozzátéve, hogy 2006-2008 az újabb kiigazítás dátuma.

Noha Európában sok országban volt kiigazítás az elmúlt évtizedekben, a magyar méretűhez hasonlót csak Írországban kellett végrehajtani 1986 és 1988 között, amikor az államháztartási hiányt 11,8 százalékról 4,9 százalékra csökkentették - mondta Gyurcsány Ferenc.

Véleménye szerint a kiigazítás megszorító szakaszának már csaknem a végére ért az ország, és a strukturális átalakítás is többé-kevésbé lezajlott, most a reformok építő, minőségjavító korszaka következik.

A kiigazítás nyomán már látható az alagút vége, és a kormány úgy látja, hogy a 2009. illetve a 2010. évi költségvetési célok teljesíthetősége miatti aggodalmak "többségében és alapvetően nem, vagy kevésbé megalapozottak" - rögzítette a kormányfő.

"Egyetértek azokkal, akik szerint a költségvetési politikában az egyensúly a végső cél" - fogalmazott a miniszterelnök, aki úgy véli, Magyarországnak tartósan három százaléknál kisebb államháztartási hiányt kell produkálnia.

Gyurcsány Ferenc elmondta: az idei alacsony gazdasági növekedés után jövőre már 3 százalékhoz közeli bővülés várható, majd 2009-től a konvergenciaprogramban is rögzített 4 százalék.

Címlapról ajánljuk

Závecz: a Fidesz és még öt erő szerezhet EP-mandátumot

Tovább csökkent a Fidesz támogatottsága, de április első felében még így is a választók negyede mellette volt; Magyar Péter pártjának EP-listája a harmadik helyen áll – derül ki a Závecz Research Intézet friss méréséből. A részletekről az InfoRádió Závecz Tibort kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.24. szerda, 18:00
Isépy Tamás a Századvég makrogazdasági üzletág vezetője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Ha nem vállaljuk be az áramszünetet, akkor 10-15 évvel tovább tart a zöld átállás

Ha nem vállaljuk be az áramszünetet, akkor 10-15 évvel tovább tart a zöld átállás

Drágulhat a gáz Európában, ami versenyképességi bajokhoz és akár a következő gazdasági válsághoz is elvezethet, hiszen 90%-os a kontinens importkitettsége, amit kihasználhatnak a nagy LNG-szállítók – hívta fel a figyelmet a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Lakatos Benjamin. A svájci székhelyű MET Csoport elnök-vezérigazgatója példátlan módon levezette, hogy milyen fázisokon keresztül ért a tetőpontjára 2022-ben az európai gázválság, és rögzítette: ha az akkor elpárolgott óriási összegek felét energiaberuházásokra költötte volna a kontinens, akkor most nem lennének energiaproblémái. A mai helyzetet úgy látja: megszűnt a régiónkban a gázellátási kockázat, de Ukrajnában a télen még lehetnek gondok a gáztárolók bombázásából. Az energiapiaci szakember szerint lehetne akár gyorsítani is a zöld átálláson, de "ha nem vállaljuk be, hogy időnként áramszünet is lehet", akkor a 2030-2040 közöttre tervezettnél 10-15 évvel tovább tart a folyamat; így a földgázra is tovább lesz szükség. 50 éves távon azonban már teljesen biztos abban Lakatos, hogy a lakosság szinte csak áramot fog használni, földgázt, benzint és gázolajat nem. Az interjúban több sportos hasonlatot is említett, így például azt, hogy az energiaiparban "már nagyon sokat edzettünk, csak még nem tudjunk, hogy focizni fogunk, birkózni vagy kézilabdázni"; emiatt sürgette egy egységes szabály- és mérési rendszer kialakítását.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×