Címke: földgáz (463 cikk)

Földgáz- és nukleárisenergia-üzletet kötött Romániával a külgazdasági- és külügyminiszter. Beszélt az energiabiztonságról és arról is, hogy a romániai magyarságra összekötő kapocsként tekintenek.

Az uniós rendelkezés november elsejei határidővel rögzített egységesen 90 százalékos kötelező feltöltési arányt a földfelszín alatti tárolókkal rendelkező tagállamoknak.

Az Erste olaj- és gázipari elemzője szerint a bolgárok által a gázszállításokra bejelentett extra adót valószínűleg az oroszoknak kell majd megfizetniük, így ez sem érinti a magyarországi költségeket.

Lépni kellett a növelés érdekében.

Az izraeli–palesztin konfliktust kezdi beárazni a piac, de nagy probléma akkor lesz, ha Irán is csatlakozik a háborúzó felekhez.

Az izraeli konfliktus eszkalációjával új csúcsra emelkedhet az olaj ára – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője. Tatár Mihály arról is beszélt: egy háború esetén Európa a gázszállítások terén újra nehéz helyzetbe kerülhet.

Levelet kaptak a vállalkozások az energiaszolgáltatójuktól.

A nemrégiben kitört közel-keleti háborúnak az energiahelyzetre, a világ olaj- és gázellátására való hatásáról, ezzel összefüggésben Európa ellátásának kérdéseiről is beszélt Toldi Ottó, a Matthias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézetének vezető elemzője az InfoRádió Aréna című műsorában.

Az Európai Unió földgázkészlete alig 20 százalékát éri el a szükségleteinek, a kőolaj esetében még rosszabb az arány. Ugyanakkor a kőszénből a legnagyobb az unió készlete - derül ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzéséből.

Toldi Ottó, az MCC Klímapolitikai Intézet kutatója elemzésében – több lehetséges forgatókönyvet ismertetve – hazánk földgázfogyasztásának várható alakulását részletezi a következő téli időszakokra vonatkozóan.

A földgázvezetékek két éven belüli összekötéséről és szoros atomenergetikai együttműködésről írt alá megegyezést Magyarország és Szlovénia - jelentette be a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.

Magyarország és Szerbia együttműködésében a mai a stratégiai összekapcsolódások időszaka mind az energetika, mind a közlekedés terén - közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter Belgrádban. A külgazdasági és külügyminiszter Orbán Viktor miniszterelnök mellett vett részt a tárgyalásokon.

A Nemzetközi Energiaügynökség forgatókönyvét magyar szakértő segített árnyalni.

A román kormányfő országa schengeni csatlakozásával hozta összefüggésbe azoknak az igényeknek a rendezését, amelyeket az osztrák OMV-csoport támasztott Romániával szemben a Neptun Deep fekete-tengeri földgázprojekttel kapcsolatban

Azzal, hogy Horvátország megemelte a kőolaj és a földgáz szállításáért kért tranzitdíjat, hazánknak csökkent a mozgástere az energiahordozók diverzifikálásában.

Az ukrajnai háború miatt a régi ellátási útvonalak elakadtak, megsemmisültek. Ezért Magyarországnak új kapcsolatokra, új utánpótlási útvonalakra van szüksége, és a türk államok hidat képezhetnek Kelet és Nyugat között – mondta a külgazdasági és külügyminiszter a Bloomberg hírügynökségnek Isztambulban adott, a Facebook-oldalára vasárnap feltett videóinterjúban.

A következő kormánynak mindenképp újra kell indítania a panelprogramot, le kell állítania Paks II-t, és az orosz gázról is le kell válnia - tűzte ki feladatként a Demokratikus Koalíció árnyék-miniszterelnöke pénteki beszédében.

Orbán Viktor magyar és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök csütörtökön a Karmelita kolostorban találkozott, hogy megvitassák a legfontosabb európai és nemzetközi kérdéseket, valamint Róma és Budapest kiváló kétoldalú kapcsolatait. A magyar kormányfő később Rumen Radev bolgár köztársasági elnököt és Aleksandar Vucic szerb államfőt is fogadta.

A kimagasló kapacitású hazai tárolók töltöttsége 93 százaléknál utolérte az uniós átlagot – jelentette be szerdai közleményében az Energiaügyi Minisztérium (EM).

A 2022-es év egyik legfontosabb kérdésévé az európai energia biztosítása vált. Az Oroszország és Ukrajna között kirobbant háború következtében az öreg kontinens igyekezett minél jobban függetleníteni magát az orosz energiahordozóktól is. Bár részsikerek vannak, az igazán érintett országok esetében a leválás nem tud egyik pillanatról a másikra zökkenőmentesen lezajlani – derült ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzéséből.