eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Durván rossz év volt a Balatonnál

Durván rossz év volt a Balatonnál

Véget ért a szezonális viharjelzés a tavaknál.

Jóval több vihart jeleztek idén az április 1. és október 31. között működő viharjelző rendszerek a Balatonnál, a Velencei-tónál és a Tisza-tónál, mint tavaly.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF), és a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság MTI-hez kedden eljuttatott közös közleményéből az is kiderül, hogy a három tónál

1300-2600 órán át volt érvényben első- vagy másodfokú viharjelzés a hét hónap alatt, ami 300-400 órával több, mint az előző évben volt.

2010 óta az idei számított a második legviharosabb esztendőnek.

A viharjelzést a Belügyminisztériumhoz tartozó OKF fényjelző rendszere biztosította mindhárom tónál, idén tovább növelve a környezetbarát, megbízhatóbb LED-es lámpák számát. A szolgáltatást a Balaton körül 31, a Velencei-tónál 3, a Tisza-tónál 5 fényjelző lámpaegység biztosította, amelyeket a Balatonnál további mobil fényjelző egységek is kiegészítettek. Az üzemeltetési feladatokat a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület (RSOE) látta el idén is.

A meteorológiai szolgálat összesítése szerint a Balatonra idén 13 erősebb vihar csapott le,

ami jelentős emelkedést mutat a tavalyi öthöz és a tavalyelőtti kilenchez képest. A legnagyobb vihar július 10-én tört a tó délkeleti részére nagyobb károkat okozva. Balatonaligán 157 kilométer/órás sebességű szelet regisztráltak. A szezon második legnagyobb vihara október 29-én tombolt, amikor három tó körüli műszer is orkán erejű, azaz 120 kilométer/óra feletti széllökéseket mért.

Az idei viharjelzési szezon első hat hónapja az elmúlt évek átlagánál 6-10 százalékkal bizonyult szelesebbnek. A lehullott csapadék mennyisége nem mutatott jelentős eltérést az 1961-1990-es évek átlagához képest. Az átlaghőmérséklet ebben az időszakban Keszthelyen 1,3 fokkal, Siófokon 2,0 fokkal haladta meg az 1961-1990-es évek átlagát. A nyári hónapok átlaghőmérséklete 1,6 fokkal bizonyult magasabbnak, mint az 1990-2015-ös évek átlaga. Az év legmelegebb napja a Balatonnál augusztus 4-e volt, amikor Fonyódon 39, Keszthelyen 38,5, Siófokon 38 fokig emelkedett a hőmérséklet. A 30 fok feletti középhőmérsékletű hőségnapok száma 36-40 között alakult a tó körül, ami magasnak számít.

A Balaton vize július 21-én melegedett fel a legjobban, amikor Siófokon 1 méter mélységben 28,9 fokot mértek.

A Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság közlése szerint az idei viharjelző szezonban hat vízirendészeti rendőrőrsön 25 szolgálati kisgéphajóval 56 vízirendőr biztosított szolgálatot. Elsősorban nem a fürdőzők, hanem a szörfösök, vitorlázók és egyéb vízi járműveket használók körében volt szükség rendőri intézkedésre, mentésre, ami betudható a hirtelen érkezett időjárási változásoknak is. Április elejétől október 27-ig 166 esetben 403 fürdőzőt és hajóst mentettek ki a vízből. Ebben az időszakban 20 ember fulladt a Balatonba. Egyetlen olyan halálos kimenetelű vízi baleset sem történt, amely elmaradt, vagy későn kiadott viharjelzés következménye lett volna.

Címlapról ajánljuk

Harry hercegi címe bánhatja, hogy állandó amerikai lakos lett

Harry herceg, III. Károly angol király kisebbik fia hivatalosan is felszámolta kapcsolatait Nagy-Britanniával. Így értékelik a szigetországban a lépését, hogy az Egyesült Államokat jelölte meg állandó lakhelyeként. Felmerült, hogy emiatt elveszítheti hercegi címét.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×