eur:
394.13
usd:
365.33
bux:
65384.6
2024. március 29. péntek Auguszta

Nemzeti forradalomnak tartja a miniszterelnök 1956-ot - a nap hírei

Az ellenzéki pártok Orbán Viktorhoz hasonlóan a jövő évi választásokról beszéltek 56-os megemlékezésükön. A határokon túl is megemlékeztek a forradalom kitörésének 61. évfordulójáról.

Minden választás sorsdöntő Európában, most dől el, Európa népei visszaveszik-e saját életük irányítását a brüsszeli bürokratáktól - mondta Orbán Viktor. A miniszterelnök a Terror Házánál tartott október 23-i megemlékezésen kijelentette: Európa vakvágányra futott, egy pénzügyi spekuláns birodalom foglyul ejtette Brüsszelt. Szerinte három évtized után ismét veszély fenyegeti a magyarságot, amely újra történelme fordulópontjához érkezett. Hangsúlyozta: a magyarok biztonságos, méltányos, polgári, keresztény, szabad Európát akarnak.

A miniszterelnököt bírálták és Orbán Viktorhoz hasonlóan a jövő évi választásokról beszéltek 56-os megemlékezéseiken az ellenzéki pártok. A Nagy Imre mártír miniszterelnök II. kerületi házánál tartott hétpárti koszorúzáson Kunhalmi Ágnes, az MSZP budapesti elnöke azt mondta: a mai magyar kormány ugyanúgy üldözi a vélemény szabadságát és akadályozza az emberek szervezkedését és a civilek életét, mint a sztálini diktatúra. A Demokratikus Koalíció rendezvényén Gyurcsány Ferenc pártelnök úgy fogalmazott: a kormányfő nem 1956 és 1990 örököse, hanem mindezek elárulója. Vona Gábor, a Jobbik elnöke úgy fogalmazott: a szabadság legádázabb ellenfelének nevezte Orbán Viktort. Szél Bernadett, az LMP társelnöke arról beszélt, hogy pártja új politikát hirdet, amely a szabadságból és a függetlenségből eredezteti magát. Fekete-Győr András, a Momentum elnöke kijelentette: pártja be akarja fejezni a rendszerváltást.

A kanadai magyar közösség is megemlékezett az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetének 61. évfordulójáról. Szili Katalin miniszterelnöki megbízott a vancouveri Magyar Házban tartott beszédében hangsúlyozta: a forradalommal a magyarok éles kontúrokkal rajzolták a nemzetet Európa és a világ erkölcsi térképére.

Újabb két nemzetközi filmfesztiválon díjazták Török Ferenc legutóbbi rendezését. Az 1945 ezúttal a Bécsi Zsidó Filmfesztivál közönségdíját nyerte el, a belgiumi Waterlooban pedig a kritikusok zsűrije a legjobb film díjával méltatta a magyar alkotást, amely korábban 7 seregszemlén kapott különböző elismeréseket.

Romániában megszavazta a szenátus a nem magyar nemzeti kisebbségi frakció törvénykezdeményezését, amely nemzeti ünneppé nyilvánítaná december 18-át, a nemzeti kisebbségek napját. A bukaresti felsőház egy hete visszaküldte a szakbizottsághoz azt a törvényjavaslatot, amely hivatalos ünnepnappá nyilvánítaná március 15-ét a romániai magyarok számára.

Berlinben kedden tartja alakuló ülését a német szövetségi törvényhozás alsóháza. A második világháború utáni 19. Bundestag első ülésén döntenek a házszabályról és megválasztják az elnököt. A választásokon győztes CDU-CSU pártszövetség Wolfgang Schäuble jelenlegi pénzügyminisztert, a CDU politikusát jelöli a tisztségre. A Bundestag székhelyén, a berlini Reichstag-épületben az egy hónappal korábban, szeptember 24-én tartott választások óta át kellett alakítani az üléstermet, mert a képviselők száma minden eddiginél magasabbra, 709-re emelkedett.

Csehországban jövő héten kap megbízást a kormányalakítási tárgyalások megkezdésére a választásokon győztes Ano mozgalom elnökének. Ezt maga Andrej Babis jelentette be, miután tárgyalt Milos Zeman köztársasági elnökkel. Az ANO elnöke legszívesebben a Polgári Demokratikus Párttal kötne szövetséget.

Szlovéniában mégis lesz második forduló az elnökválasztáson, mert a hivatalban lévő államfő a vasárnapi első fordulóban mégsem szerezte meg a szavazatok több mint felét, bár az urnazárás után közzétett előrejelzések ezt valószínűsítették. A szlovén választási bizottság adatai szerint Borut Pahor a voksok 47,2 százalékát, legfőbb riválisa, a szintén függetlenként induló baloldali Marjan Šarec a szavazatok 24,9 százalékát szerezte meg.

Olaszországban a részeredmények szerint nagy többséggel az autonómia bővítésére szavazott Lombardia és Veneto tartomány lakossága a nem kötelező érvényű referendumon. A két régiót kormányzó, függetlenségpárti Északi Liga célja az volt, hogy az államkasszába befolyó adóbevételeik legalább felét megtarthassák maguknak, de nagyobb önállóságot szorgalmaznak a migrációs politika és a biztonság terén is.

Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. március 28. 21:46
×
×
×
×