eur:
393.08
usd:
367.1
bux:
65939.26
2024. április 24. szerda György

Durván büntetné a sajtót a Jobbik

Ha egy sajtótermék a jogerős bírósági határozat ellenére sem tesz eleget helyreigazítási kötelezettségének, naponta 5 milliótól 50 millió forintig terjedő bírságot kellene kiszabni rá a Jobbik legújabb javaslata szerint. Dúró Dóra, a párt országgyűlési képviselője szerdán adta be erre vonatkozó törvénymódosító javaslatát a parlamentnek - írta a Magyar Nemzet.

Az elképzelés szerint a pénzbírságot a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szabhatná ki. Dúró Dóra azzal indokolta az indítványt, hogy az elmúlt időszakban sajnálatos tapasztalatuk volt, hogy némely nyomtatott és internetes sajtótermékek a jogerős bírósági határozatban foglalt kötelezettség ellenére nem tették közzé a helyreigazítást. Így szerinte az új szabályozás segítene abban, hogy az érintett médiaszolgáltatókat a bírói döntések betartására sarkallja - olvasható a Magyar Nemzetben.

A párt állítása szerint csak júliusig 60 helyreigazítási pert nyertek a kormányhoz köthető médiával szemben, és honlapjukon külön rovatot indítottak a megnyert sajtópereikkel kapcsolatos hírek számára.

Nem a Jobbik az egyetlen ellenzéki párt, amely sorozatban nyer pereket a kormányközeli sajtóval szemben. Juhász Péter, az Együtt politikusa (jelenleg elnöke) tavaly decemberben 12 helyreigazítási pert is nyert a TV2-vel szemben, miután hamisan híresztelték róla, hogy Portik Tamásnak dolgozik.

Miután helyreigazítási kötelezettségeinek a csatorna nem tett eleget határidőre, Juhász idén februárban végrehajtást kért a TV2 ellen. A Juhász–Portik-ügybe egyébként nemcsak a TV2-nek, de a Magyar Időknek és az Origónak is beletört a bicskája, ezek az orgánumok is kénytelenek voltak helyreigazítást közölni a témában - írja a Magyar Nemzet.

Címlapról ajánljuk

Závecz: a Fidesz és még öt erő szerezhet EP-mandátumot

Tovább csökkent a Fidesz támogatottsága, de április első felében még így is a választók negyede mellette volt; Magyar Péter pártjának EP-listája a harmadik helyen áll – derül ki a Závecz Research Intézet friss méréséből. A részletekről az InfoRádió Závecz Tibort kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.24. szerda, 18:00
Isépy Tamás a Századvég makrogazdasági üzletág vezetője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Ha nem vállaljuk be az áramszünetet, akkor 10-15 évvel tovább tart a zöld átállás

Ha nem vállaljuk be az áramszünetet, akkor 10-15 évvel tovább tart a zöld átállás

Drágulhat a gáz Európában, ami versenyképességi bajokhoz és akár a következő gazdasági válsághoz is elvezethet, hiszen 90%-os a kontinens importkitettsége, amit kihasználhatnak a nagy LNG-szállítók – hívta fel a figyelmet a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Lakatos Benjamin. A svájci székhelyű MET Csoport elnök-vezérigazgatója példátlan módon levezette, hogy milyen fázisokon keresztül ért a tetőpontjára 2022-ben az európai gázválság, és rögzítette: ha az akkor elpárolgott óriási összegek felét energiaberuházásokra költötte volna a kontinens, akkor most nem lennének energiaproblémái. A mai helyzetet úgy látja: megszűnt a régiónkban a gázellátási kockázat, de Ukrajnában a télen még lehetnek gondok a gáztárolók bombázásából. Az energiapiaci szakember szerint lehetne akár gyorsítani is a zöld átálláson, de "ha nem vállaljuk be, hogy időnként áramszünet is lehet", akkor a 2030-2040 közöttre tervezettnél 10-15 évvel tovább tart a folyamat; így a földgázra is tovább lesz szükség. 50 éves távon azonban már teljesen biztos abban Lakatos, hogy a lakosság szinte csak áramot fog használni, földgázt, benzint és gázolajat nem. Az interjúban több sportos hasonlatot is említett, így például azt, hogy az energiaiparban "már nagyon sokat edzettünk, csak még nem tudjunk, hogy focizni fogunk, birkózni vagy kézilabdázni"; emiatt sürgette egy egységes szabály- és mérési rendszer kialakítását.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×