Január 1-jén lépett hatályba az élelmiszeráfa-csökkentése. A baromfihús és a tojás forgalmi adója 27-ről 5 százalékra csökkent, ez az érintett termékek fogyasztói árának 17 százalékos mérséklését indokolja, ami 55 milliárd forintos megtakarítást jelenthet a fogyasztókat.

A friss tej áfája 18-ról 5 százalékra csökkent, de a mérséklődés nem vonatkozik az UHT és ESL tejre, valamint a sűrített, illetve cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával készült tejtermékekre.

Az éttermi szolgáltatások forgalmi adója is 18 százalékra csökkent, és az új évben a 18 százalékos kulcs alá esik majd a vezetékes internetszolgáltatások és a mobilos adatforgalmazások díjazása is.

Míg az áfakulcsok csökkennek, addig a november végi bérmegállapodás értelmében januártól 15 százalékkal nő a minimálbér, a garantált bérminimum pedig 25 százalékkal emelkedik, úgy, hogy közben 5 százalékkal csökken a munkaadókat terhelő járulék, emellett egységesen 9 százalékra csökken a társasági nyereségadó.

Átalakul a cafeteria rendszere is. Kibővül az adómentes juttatások köre, köztehermentesen lehet majd belépőt adni sportrendezvényekre, sportlétesítmények használatára (értékhatár nélkül), évi 50 ezer forintig kulturális rendezvényekre. Mentesül a közterhek alól az óvodai, bölcsődei ellátás, a vissza nem térítendő lakáscélú támogatás, a védőoltások, védőeszközök beszerzése, valamint az albérleti támogatás Új elemként jelenik meg a cafeteria-rendszerben a 100 ezer forint összegű pénzjuttatás, amely készpénz vagy átutalás formájában adható, utalványra nem váltható. A versenyszférában dolgozók a 450 ezer forintos rekreációs keretösszegből maximum 100 ezer forintig választhatják a kedvezményes adózású pénzjuttatást, ha a munkáltató cafeteria rendszere ezeket elérhetővé teszi. A közszférában dolgozók számára változatlanul 200 ezer forint marad a keret.

A sok változás közepette az egyik megmaradó tétel a benzin jövedéki adójának mértéke, hiszen az olaj átlagára nem nőtt az 50 dolláros, törvényileg meghatározott árfolyam fölé, így az őszi új szabály értelmében 2017 március végéig biztosan nem csökken a benzint terhelő jövedéki adó szintje.

Intézményi változásokat is hoz 2017. Az egyik legfontosabb az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt érinti, ugyanis az intézmény elnevezése január 1-től Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőre (NEAK) változik, az Egészségbiztosítási Alap irányításával kapcsolatos feladatokat az Emberi Erőforrások Minisztériuma végzi, hasonlóan a pénzügyi ellenőrző tevékenységhez. Több feladat gazdája a Magyar Államkincstár lesz.

Több kormányzati háttérintézmény is megszűnik vagy beolvad: az Emberi Erőforrások Minisztériumához kerül például az Országos Betegjogi, Ellátott jogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Nemzeti Közlekedési Hatóság feladatait pedig a Nemzet Fejlesztési Minisztérium látja el jövőre.

Csökkenek a civil szervezetek adminisztrációs terhei, az általuk használt okiratokról – amelyek egységes, mintaokiratok lesznek - jogszabály fog rendelkezni.

Január elsejétől bővül a tisztifőorvos járványügyi jogköre: az országos tisztifőorvos közvetlenül, országos szinten egységesen végrehajtandó intézkedéseket rendelhet el, az egészségügyért felelős miniszter pedig jogosult egy megyét érintően egészségügyi válsághelyzet kihirdetésére.

Egyértelművé tették az egészségügyi szolgáltatók számára a leletkiadás szabályait, a beteg így minden intézményben ugyanolyan eljárással jut hozzá ezekhez már ettől az évtől.

Január elsejétől az elektronikus cigaretták, utántöltő flakonok és az úgynevezett dohányzást imitáló elektronikus eszközök gyártói és importőrei a forgalomba hozatali bejelentés fenntartásáért évente szolgáltatási díjat fizetnek. Ennek mértéket rendelet szabályozza.

Ettől az évtől 13 új pszichoaktív anyag esik a korábbinál szigorúbb - a kábítószerekkel megegyező - elbírálás alá.

Változás továbbá az is, hogy a korai fejlesztésben részt vevő családoknak januártól kifizetik az utazási költségit, és január elsejétől mentesítik a kötelező kamarai tagság alól a Magyarországon tanuló, de itt egészségügyi tevékenységet nem végző külföldieket is.

A közoktatást érinti, hogy januártól az alapítványi és az egyházi intézmények kivételével az állam végzi a fenntartás mellett valamennyi iskola működtetését is. A felsőoktatásban hozhat változást, hogy az érettségin több kompetenciaalapú ismeretet kérnek számon, a májusi-júniusi matúra január elsejétől hatályos követelmény-rendszere már olvasható az Oktatási Hivatal honlapján. A felsőoktatásban harminc alap- és osztatlan képzés megszűnik, és változik egy-két pontszámítási szabály is a 2017-es érettségi-felvételi rendszerben.