eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar

Az apa vagy az anya erőszakosabb a családban?

Rossz üzenete van az Unicef kampányának - mondta az InfoRádiónak Léder László pszichológus. A szakember szerint a családon belüli erőszak nem köthető nemhez.

Az az üzenet, hogy „apa veri a családot”, tarthatatlan és nem védhető – jelentette ki Léder László. A pszichológus hozzátette, van egy öröklött közvélekedés, ami slágerszerűen megjelenik a közbeszédben, de ez pszichológiailag nem bizonyítható. A nemzetközi kutatások egyértelműen megkérdőjelezik azt, hogy a családon belüli erőszak köthető nemhez, tehát ez káros és fals üzenet.

Léder László megerősítette, hogy a lelki terror bár nem mérhető, mély nyomot hagy a gyerekekben.

„Ez általában csak hosszú idő után a segítőnél jelenik meg. Sokszor az érintettek sem fogalmazzák meg. Sok formája van: a legegyszerűbb a megalázás, a lélektani sarokba szorítás, az értékek megkérdőjelezése, ezek gyakoribbak is, mint a fizikai erőszak, sőt sokszor az mindezek következménye, összefonódnak” - mondta a pszichológus.

„Sokszor ez munkahelyi probléma is, sok a kiszolgáltatott ember, aki megéli, hogy terrorizálják. Ennek vannak fokozatai: elveszik a szabad döntési jogát, kiszolgáltatott helyzetbe hozzák, esetleg zsarolják, folyamatosan negatív színben tüntetik fel” - sorolta Léder László.

A rossz kampány is arra lehet tanulság, hogy muszáj tudomásul vennünk, hogy ez nem férfi és nő kérdése, hanem személyiségé. A sztereotípiák szerint a férfi erőszakosabb, a lelki terrort pedig a nők alkalmazzák inkább, mindkettő fals elképzelés – hangsúlyozta a pszichológus.

Nem apaellenes az Unicef kampánya - véli a Beszélj róla! portál alapítója. A portált azért hozták létre, hogy őszintén beszéljenek a gyermekkori szexuális abúzusról. Pócs Balázs az InfoRádiónak elmondta: a nemzetközi statisztikák szerint is a gyermekkori szexuális erőszak elkövetői többségükben férfiak.

Az UNICEF a napokban jelentette meg provokatív kampányfilmjét, amelyben arra hívják fel a figyelmet, hogy mit tegyen egy gyerek, ha történetesen édesapja bántalmazná őt. A videóval kapcsolatban Gombos Bernadett gyermekpszichológus és Szaniszló Csaba, az Apák az Igazságért Egyesület vezetője is megszólalt. Valamennyi interjút megtalálnak cikkünk mellékletében. 

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

A világbajnok BMX freestyle-os néhány évre abbahagyta a versenyzést, de amikor a sportága bekerült az olimpiai programba, hamar visszatért. A népszerű influenszer az InfoRádióban elmondta: a BMX freestyle-ban nem lehet előre jósolni vagy esélyeket latolgatni, sok tényezőtől, körülménytől függ, hogy sikerül egy-egy verseny, de a kvótaszerzés lesz a célja a júniusi, budapesti olimpiai selejtezőn.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
Forgalmi dugóba került az építőipar

Forgalmi dugóba került az építőipar

A 2022-es háborús és inflációs válság után nem egészen 2 évvel tulajdonképpen adottak a feltételek ahhoz, hogy a magyar építőipar és azon belül a lakásépítések lendületet kapjanak. Mégsem ez történik, az ágazati szereplők és szakértők szerint 2024-ban és még 2025-ben is kevesebb lakás készül el Magyarországon, mint 2023-ban, pedig az sem volt már egy jó év. Kicsit több mint egy évnyi válságtünet tehát bő 3 éves szakadékot hagy maga után. A gyors lassulás, lassú gyorsulás problémája ismert jelenség az autópálya-üzemeltetésben, a következménye bosszantó torlódás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 20. 13:40
×
×
×
×