Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Gulág Emlékbizottság február 18-i ülése után jelentette be, hogy mintegy 420 ezer, a második világháború alatt szovjet hadifogságba került magyar katona adatait találták meg magyar kutatók Oroszországban. Balog Zoltán hozzátette, a dokumentumok digitalizálását az emlékbizottság költségvetéséből finanszírozzák majd, hogy azok könnyebben kutathatóvá váljanak. Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, a második világháború alatt körülbelül 500 ezer magyar katona került hadifogságba a Szovjetunióban. Közülük 48 ezren meghaltak, az ő adataik megtalálhatók a Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HIM) levéltárában. A 420 ezer hazatért katona adatai viszont eddig hiányosak voltak.

A HIM parancsnoka az MTI-nek adott interjújában felidézte: a hadifogolytáborokban meghalt mintegy 50 ezer magyar adatait még a '90-es évek közepén átadták az oroszok. Rajtuk kívül viszont tízezres nagyságrendű azoknak a száma is, akik el sem jutottak a táborokig, hanem a hosszú, napokig, hetekig, olykor szörnyű körülmények között tartó út közben vesztették életüket.

Több mint 400 ezren kerültek hadifogságba, majd hazaengedték őket. Voltak ugyan úgynevezett befogadóállomások, ahol a hazatérő hadifoglyokról egy kis "cetlin" felvettek néhány adatot - közölte a parancsnok, de mint megjegyezte, ez a lista is nagyjából 150-200 ezer embert tartalmaz, túlnyomórészt inkább a családoknál vannak információk a második világháborús szovjet haditáborokból visszatért magyarokról.

Az ezredes elmondta: a Honvédelmi Minisztérium programjának keretében Klebelsberg-ösztöndíjjal végzett kutatómunkát az egyik oroszországi állami levéltárban egy magyar levéltáros, amikor ráakadt a több mint 400 ezer ember adatait tartalmazó iratanyagra. Ennek az adathalmaznak a létezését eddig is sejtették, de magyar ember még soha nem látta. Ez az adathalmaz orosz állami tulajdon, nem lehet elhozni. Oroszország viszont hajlandó segíteni abban, hogy a dokumentumokat valamilyen módon digitalizálják, ennek részletes módjáról - hogy pontosan kik és milyen módon végzik el a munkát - még tárgyalnak.

A HIM parancsnoka kitért arra is, hogy a hadifogolyadatokhoz hozzáférő magyar kutató néhány mintamásolatot készített. Ezek alapján egy embernek, egy hadifogolynak nagyjából 3-6 oldalas anyaga volt. Ezekben 40-50 sorszámozott kérdésre adott konkrét válaszokból mindent meg lehet tudni az illetőről: azt, hogy hol esett fogságba, mely alakulatnál szolgált, mit csinált előtte, milyen családi viszonyok között vonult be - tette hozzá Kovács Vilmos.

Ugyanakkor megjegyezte, hogy ezt is fenntartással kell kezelni, hiszen bizonyos hadifoglyoknak nem állt érdekükben minden információt kiadni. Ezzel együtt egy összképet ad majd a történtekről, hogy melyik időszakban mely katonaegységek, illetve azok mely részei és hogyan estek fogságba. Kiderülhet, hogy milyen arányban voltak köztük tisztek, altisztek, továbbá internált civilek - mondta a parancsnok, megjegyezve, hogy 1944-45-ben a magyarországi hadműveleti területen a szovjetek számára meg volt határozva, hogy mekkora kontingenst kell begyűjteni a magyar területeken, ezért előfordult, hogy ha nem találtak elég katonát, vitték a civileket is.

Kovács Vilmos elmondta, azt eddig is tudták, hogy melyik táborokban voltak magyarok, a most fellelt dokumentumokból viszont pontosan kiderülhet, hogy ki milyen hadművelet során, milyen intenzitású harcokból esett hadifogságba.

A HIM parancsnoka kiemelte: nagyjából hároméves kutatásra készülnek. A munkát nehezíti, hogy mindent cirill betűkkel írtak, a személyneveket, helységneveket is. Így az orosz nyelvet, de egyúttal a katonai szakkifejezéseket is ismerő, valamint a történelemben és a földrajzban járatos szakemberek munkájára lesz szükség az adatok feldolgozásához.

Kiemelte: céljuk, hogy a több mint 400 ezer magyar hadifogoly dokumentumait tartalmazó adathalmaz online is kutatható legyen mindenkinek. Csaknem félmillió magyar család szerezhet részletes információkat arról, hogy felmenőik hol voltak, mit mondtak, amikor fogságba estek, mely táborban voltak elhelyezve - hangsúlyozta a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka, aki szerint az egész társadalmat megmozgató kérdéskör lesz ez.