A nemzetgazdasági miniszter szerint a nemzetközi intézmények egyre inkább elismerik Magyarország gazdasági eredményeit, teljesítményét. Varga Mihály arra utalt, hogy hétfőn a Morgan Stanley pénzügyi szolgáltató csoport, kedden pedig az IMF adott kedvező értékelést Magyarországról. A szakértők kiemelték, hogy a válság óta a magyar gazdaság sérülékenysége csökkent a legnagyobb mértékben a régióban. A magyar tárcavezető elmondta: a tavalyi, nominálisan 750-800 milliárd forintos éves hiányt jelentősen le akarja faragni a nemzetgazdasági minisztérium.

A külgazdasági és külügyminiszter szerint kiterjeszti a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat a most megalakult Amerikai-Magyar Üzleti Tanács. Az Egyesült Államokban tartózkodó Szijjártó Péter a testület céljának nevezte, hogy az amerikai vállalatok és a magyar kormány között olyan struktúrákat hozzon létre, amelyekkel tovább fejleszthetők a már meglévő kapcsolatok, emellett segítse az amerikai befektetések megjelenését a magyar piacon. Az ENSZ főtitkár-helyettesével az európai bevándorlás kérdéseiről is tárgyalt New Yorkban a külgazdasági és külügyminiszter.

Uniós szintű agrárpiaci válságkezelést szorgalmazott Brüsszelben Magyarország. Feldman Zsolt helyettes államtitkár elsősorban a tej- és sertéságazat nehéz helyzetére hívta fel a figyelmet a holland uniós elnökségi félév első agrárminiszteri találkozóján. A tagállamok is jelezték: az elmúlt hónapokban kritikus helyzet alakult ki ezekben az ágazatokban. Az alacsony árak nem fedezik a termelési költségeket, ezért több ezer üzem került csődközeli helyzetbe az unióban.

Az ENSZ különleges jelentéstevője szerint lehetővé kell tenni, hogy az emberi jogi aktivisták megfelelő jogi és intézményi keretek között végezhessék munkájukat Magyarországon. Michel Forst február 8-tól február 16-ig Magyarországon vizsgálta az emberi jogok védőinek helyzetét. Tapasztalataiból kiemelte: a kormányzati tisztségviselőknek tartózkodniuk kell az aktivisták, civil szervezetek megbélyegzésétől, megfélemlítésétől.

Az oktatási államtitkár szerint 18 százalékos béremelést jelentene a pedagógusok 25 pontjából háromnak a megvalósulása. Palkovics László elmondta: ha a jelenlegi 26 helyett 22 óra lenne a kötelező óraszám, akkor a különbözetet, a négy órát ki kellene fizetni, ami 15 százalékos bérnövekményt jelentene. Közben Galló Istvánné, a Pedagógusok Szervezetének elnöke több interjúban is megerősítette: nem engednek a 25 pontból és ha a következő két hétben nem lesz érdemi előrelépés, akkor megteszik az előkészületeket az országos sztrájk megszervezésére.

A betegek érdekeit figyelembe véve kell átalakítani az egészségügyet - jelentette ki a területért felelős államtitkár. Ónodi-Szűcs Zoltán az InfoRádió Aréna című műsorában célként határozta meg, hogy a betegek a jelenleginél hamarabb kerüljenek a megfelelő szakorvoshoz. Hozzátette: népegészségügyi feladatokkal bővítenék az alapellátást. Az államtitkár a kórházi kancellári rendszer tervezett kialakítását azzal indokolta, hogy az intézmények ellátási felelősségét kívánják összehangolni a kórházi menedzsmenttel, amely néha a kórházak érdekeit nézi, miközben a betegek egy adott térség egyetlen kórházában sem férnek hozzá bizonyos ellátáshoz.

A kormánypártok szerint nem lehetetlenítené el a Magyar Postával szembeni közérdekű adatigényléseket a postatörvény módosítása. Az ellenzéki frakciók ugyanakkor alkotmányellenességre hivatkozva az indítvány visszavonását kérték. Korábban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is úgy ítélte meg: az előterjesztés nem felel meg maradéktalanul az alkotmányos követelményeknek.

Ukrajnában nem kapott elegendő szavazatot a parlamentben az Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök kormánya elleni bizalmatlansági indítvány. Az előterjesztést 194 képviselő támogatta a szükséges 226 helyett. Korábban Petro Porosenko államfő lemondásra szólította fel a miniszterelnököt, valamint a főügyészt, hogy helyreállítsák a hatalom iránti bizalmat. Úgy vélte: a hivatalban lévő kabinet elvesztette a kormánykoalíció támogatását.

Emberi mulasztás okozta az egy héttel ezelőtti bajorországi vonatbalesetet - jelentették be a vizsgálat vezetői. A nyomozás eddigi adatai szerint egy forgalomirányító tiszt szabad jelzést adott az egyik személyvonatnak, míg a másik is az egypályás szakaszon volt, emiatt a két szerelvény frontálisan összeütközött. A szerencsétlenségben 11 ember vesztette életét és több mint 80-an megsérültek.