Az alaptörvényben szabályozná a terrorveszély helyzetet a kormány. Az eredetileg 5 párti egyeztetésen az MSZP nem vett részt, az ellenzéki párt saját javaslatot terjeszt elő, mert az embereknek nagyobb biztonságot és több parlamenti kontrollt szeretne. Ha a parlament elfogadja a kétharmados többséget igénylő módosítást, akkor a kormány szükség esetén terrorveszély helyzetet hirdethetne. A rendelet 60 napig maradna hatályban, amit az országgyűlés hosszabbíthatna meg. Emellett a honvédség segíthetné a rendőrség munkáját a belbiztonsági feladatokban. A Jobbik és az LMP összességében támogatta az előterjesztést, csak a részletekben voltak viták.

A doni áttörés 73. évfordulójára emlékeztek országszerte. A budavári Mátyás-templomban szentmisét tartottak a Magyar Királyi 2. Honvéd Hadsereg áldozatainak emlékére. A második világháborúban 1943. január 12-én kezdődött a Don-kanyarban a szovjet Vörös Hadsereg támadása, amelyben a 207 ezer emberből álló 2. magyar hadsereg mintegy százezer katonája veszett oda.

Összesen 4 ezer euró kártérítést ítélt meg az Eötvös Károly Intézet két munkatársának a strasbourgi bíróság. Vissy Beatrix és Szabó Máté Dániel azért fordult a testülethez, mert a magyar terrorelhárító szervezetek bírói engedély nélkül is végezhetnek titkos megfigyeléseket. A testület állásfoglalása szerint ez sérti az európai polgárok magánélethez való jogát. A bíróság ugyanakkor hangsúlyozta: a titkos megfigyelést független döntéshozónak kell engedélyeznie. A Kormányzati Tájékoztatási Központ közölte: a kormány megvizsgálja a bíróság döntését.

A Miniszterelnökség szerint pontatlanságok és félreértések vannak az Európai Bizottság paksi bővítéssel összefüggő, most közzétett álláspontjában. A magyar kormány álláspontja változatlanul az, hogy az atomerőmű beruházás a szabadpiaci körülmények között is versenyképes és megtérülő, ezért nincs szükség állami támogatásra, emellett Paks II bevételei elegendőek lesznek minden költség fedezésére. A közlemény hangsúlyozza: a magyar kabinet áll a formális vizsgálat elé, amelyben fenntartja, hogy a beruházás nem tartalmaz állami támogatást.

Hitel, beruházási és kereskedelmi megállapodást is aláírt Vietnamban a magyar külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter azt mondta: a két ország között egy 500 millió dolláros hitelkeretről kezdődött tárgyalás. Magyar cégek felépítik a dél-vietnami térség legnagyobb onkológiai kórházát. A külügyminiszter szerint jó eséllyel magyar cégek építhetik fel a hanoi víztisztítót a Vörös folyón, valamint terjeszthetik ki országos szintre a népesség-nyilvántartó rendszert. A két ország közötti kereskedelemben három területen várható előrelépés: a gyógyszer-, az autóipar és az agrárexport terén.

Információs kartell miatt több mint 4 milliárd forint bírságot szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal a Magyar Bankszövetségre. A hatóság határozata alapján a szakmai szervezet a Nemzetközi Bankárképző Központ közreműködésével 12 éven át a verseny korlátozására alkalmas módon működtette a BankAdat nevű adatbázist. A versenyhivatal álláspontja szerint ez a fajta információáramlás sérti a magyar és az uniós versenyjogi szabályokat is. A Bankszövetség fellbbez a döntés ellen, mert szerint az olyan hibás feltételezéseken és következtetéseken alapul, amelyek figyelmen kívül hagyják a piaci verseny működését, ugyanakkor eleget tesz a kötelezettségnek.

Ideiglenesen megtiltotta a Mahir oszlopainak további bontását elsőfokú ítéletében a Fővárosi Törvényszék. Póta Péter szóvivő az Inforádiónak megerősítette, hogy a bíróság a mai napon (kedd) meghozta az erről szóló nem jogerős döntést. A Fővárosi Törvényszék elsőfokú döntése arról is rendelkezik, hogy a Mahir-cég saját maga visszaállíthatja az eredeti állapotot. Január 2-a óta összesen 120 oszlopot bontatott el a főváros. A törvényszék indoklása szerint a bontás jelentős és indokolatlan kárt okoz a hirdetőcégnek, mivel szerződéseit nem tudja teljesíteni. A jogvita érdemi elbírálására irányuló per folytatódik a törvényszéken.

Jogerősen tényleges életfogytiglanra ítélte a romák sérelmére elkövetett gyilkosságok ügyében Kiss Árpádot, Kiss Istvánt és Pető Zsoltot a Kúria. Az eljárás adatai szerint a 3 vádlott 2008-ban és 2009-ben 9 helyszínen hajtott végre fegyveres támadást romák otthona ellen; 6-an meghaltak, többen megsérültek. A 3 vádlottat korábban első és másodfokon egyaránt tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte a bíróság emberölés és más bűncselekmények miatt. A Kúria harmadfokú eljárásában a vádlottak és védőik új eljárást kértek.

Isztambulban 10-en meghaltak és 15-en megsebesültek a turisták által kedvelt egyik téren elkövetett öngyilkos merényletben. Az áldozatok többsége német állampolgár. Hivatalos ankarai bejelentés szerint az Iszlám Állam tagja, egy szíriai származású öngyilkos merénylő követte el az akciót. Magyar sérültről nem tudni, de az isztambuli magyar főkonzulátus megadott egy, a külügyminisztérium honlapján megtalálható telefonszámot. A tárca azt javasolja, hogy az Isztambulban tartózkodó magyar állampolgárok tájékoztassák hozzátartozóikat. Több európai uniós vezető és a NATO is elítélte a terrortámadást.

Németországban a kiutasítási szabályok szigorításáról állapodtak meg a kormánypártok. A konzervatív vezetésű belügyminisztérium és a szociáldemokrata vezetésű igazságügyi minisztérium javaslata alapján a hatóságok kiutasítanak minden külföldit, akit szexuális bűncselekmény, élet vagy testi épség, illetve tulajdon elleni bűncselekmény, vagy hivatalos személy elleni erőszak miatt szabadságvesztésre ítélnek. A szigorítást a Kölnben és más városokban szilveszterkor nők ellen elkövetett támadások miatt vezetné be a német kormány.