Az Európai Bizottság jelenleg nem lát okot a jogállamisági keret - és az ennek második szakaszát képező 7-ik cikk szerinti eljárás - aktiválására Magyarországgal szemben. A BruxInfo értesülései szerint ezzel a következtetéssel zárul a testület válasza arra az állásfoglalásra, amit még júniusban fogadott el a magyarországi demokrácia helyzetéről az Európai Parlament.

A képviselőtestület bal- és liberális pártcsoportjai már egy ideje arra sürgették a Bizottságot, hogy az EP Magyarországról szóló határozatára reagálva készítsen átfogó jelentést, amiben foglaljon állást a szerződés 7-ik cikke szerinti eljárás kezdeményezésének kérdésében is.

Brüsszel a képviselők hosszas unszolására november 5-én elküldte az EP titkárságának a júniusi határozatra adott válaszát, ami ugyanakkor forrásaink szerint nem tekinthető jelentésnek, de még "levélnek" sem.

A Bizottság értesülésünk szerint válaszában hangsúlyozza, hogy kész minden rendelkezésére álló eszközt alkalmazni annak szavatolására, hogy Magyarország vagy bármelyik más tagállam eleget tegyen az uniós jogból fakadó kötelezettségeinek és tiszteletben tartsa az Uniónak az EU-szerződés 2-ik cikkében rögzített értékeit.

Ez - mutat rá írásos válaszában a testület - az uniós jog megsértése esetén magába foglalja a kötelezettségszegési eljárások indítását, továbbá, ha a helyzet úgy indokolná a még a Barroso-bizottság által 2014 márciusában elfogadott jogállamisági keret igénybe vételét.

Brüsszel arra is felhívja a figyelmet, hogy a jogállamisági keret a jogállamiságot egy tagállamban érő rendszerszintű fenyegetések kezelésére hivatott, még mielőtt a helyzet annyira elfajulna, ami szükségessé tenné a szerződés 7-ik cikkének a segítségül hívását. Különösen olyan esetekben, amelyeket kötelezettségszegési eljárásokkal hatékonyan nem lehet orvosolni, és ha a nemzeti szinten meglévő jogállami biztosítékok már nem képesek a fenyegetések hatékony kezelésére.

A jogállami garanciák azokra az igazságszolgáltatási és alkotmányos mechanizmusokra és biztosítékokra vonatkoznak, amelyek egy tagállamban a demokrácia és az alapvető jogok védelmét szolgálják.

Úgy tudjuk, hogy a Bizottság szerint - és ezt a határozatra adott válaszában is megfogalmazza - jelenleg nem adottak azok a feltételek, amelyek a jogállami keret aktiválását Magyarország esetében indokolttá tennék. A testület egyúttal leszögezi, hogy továbbra is nyomon fogja követni a magyarországi helyzet alakulását, a nemzeti szintű jogállami garanciák működését is beleértve.

Emlékezetes, hogy az EP liberális pártcsoportja már egy ideje elérkezettnek látta az időt a 7-ik cikk szerinti eljárás kezdeményezésére, ám próbálkozásaival eddig rendre falnak ütközött (erről lásd október elején írt cikkeinket). A szocialisták - akik a liberálisokhoz hasonlóan ítélik meg a magyarországi helyzetet - ugyanakkor a Bizottság jelentésétől és véleményétől tették függővé azt, hogy egy ilyen kezdeményezést az EP-ben támogassanak.

Az EP júniusi plenáris ülésén fogadta el 362 igen, 247 nem szavazat és 88 tartózkodás mellett eddig utolsó Magyarországról szóló állásfoglalását. Ebben a magyarországi helyzet mielőbbi értékelésére, és ennyiben a jogállamisági keret első fázisának aktiválására szólította fel az Európai Bizottságot.

Az állásfoglalás egyik pontja arra sürgette az Európai Bizottságot, hogy aktiválja a 2014 márciusban általa elfogadott jogállamisági keret első fázisát, és "haladéktalanul vegye górcső alá (az ún. mélyreható nyomon követési folyamat keretében) a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok helyzetét Magyarországon". Ebben azt kellene felmérni, hogy fennáll-e az uniós értékeknek a potenciális rendszerszintű, vagy súlyos megsértése.

További részletek a BruxInfo cikkében.