A Miniszterelnökséget vezető miniszter felidézte, hogy az Európai Bizottság most döntött a 2014-2020 között elosztható forrásokról, Magyarország 65 millió eurót kapott. Hozzátette: Bulgária 71 millió, Olaszország és Görögország 500-500 milliót eurót kapott a helyzet kezelésére.

Lázár János nem tartja méltányosnak a német kritikákat, hogy Magyarország miért nem kért segítséget.

Ismertetése szerint Magyarország 200 millió eurót költött a védekezésre az adófizetők pénzéből, miközben 65 millió eurót kap hét év alatt az EU-tól.

"A határzár az egyetlen hatékony védekezés"

Lázár János szerint a szerdai események visszaigazolták a jogi, biztonsági és élőerős határzár létjogosultságát, s jelen pillanatban a sok "európai blabla között" ez a hatékony intézkedés a határ védelme érdekében.

Értékelése szerint az a feltételezés is figyelmet érdemel, hogy a migráció szervezett akció volt, a szerb-macedón határról szervezetten szállították rá a bevándorlókat egy néhány kilométeres szakaszra a déli határon, s a szervezők képesek az útirányt befolyásolni.

A tárcavezető beszélt arról is, hogy "nem boldogító tény", hogy a rendőrségnek erőszakot kellett alkalmazni, még ha az szükséges és arányos is volt. Nincs ok örömre, ünneplésre - fogalmazott, hozzátéve: kifejezetten megrendítőnek tartja a röszkei átkelő környékéről érkező képsorokat.

"Magyarország kész az elvi vitára"

Lázár János elmondta, a június 17., a biztonsági határzár felépítésének bejelentése óta eltelt hetek azt bizonyítják, hogy Magyarország egyedül az uniós tagállamok közül képes betartani a schengeni egyezményt. Közölte, az egyezmény betartása azt eredményezte, hogy lényegében ma Magyarországon a menekülttáborokban alig van ellátásra szoruló ember.

Úgy folytatta: most, hogy üresek a menekülttáborok, a magyar kormány az érvényes álláspontot betartva, a kvótát elvi alapon ellenezve részese lehet egy elvi vitának arról, hogy a határok megvédése után milyen szempontok érvényesíthetők azoknak az országoknak a megsegítésére, ahol sok bevándorló van.

Lázár János az ország nemzetközi megítéléséről szólva úgy értékelt, hogy az osztrák kancellár és a román miniszterelnök "gyűlöletbeszédet" folytat a magyarok ellen.

Lázár János az ország nemzetközi megítéléséről szólva úgy értékelt, az ország, a magyar nép kiközösítését, megbélyegzését célzó, olyan volumenű megnyilvánulások hangzottak el, amelyek akár rövid és hosszú távon is súlyos következményekkel fenyegetnek.

Közölte, minden magyar ember megsértésének tekinthető azt, amit az osztrák kancellár megengedett magának az elmúlt egy hónapban, illetve amit a román miniszterelnök napi rendszerességgel művel.

Mind a ketten gyűlöletbeszédet folytatnak minden magyar ember ellen - fogalmazott.

Szavai szerint más, Magyarországot most kritizáló országok is kényszerülhetnek hasonló rendőri eszközök bevetésére, és "nem boldogító tény", hogy a rendőrségnek erőszakot kellett alkalmazni, még ha az szükséges és arányos is volt.

Nincs ok örömre, ünneplésre - fogalmazott, hozzátéve: kifejezetten megrendítőnek tartja a röszkei átkelő környékéről érkező képsorokat.

Lázár János kijelentette, semmiféle kompromisszumra nem hajlandók az úgynevezett hot spotok ügyében, amelynek célja az lett volna, hogy Magyarország területén összegyűjtenek menekülttáborba 100-150 ezer embert és elosztják Európa-szerte. Beszélt arról is, hogy a migránshelyzet kezeléséhez szükséges 200 millió eurós forrás finanszírozását átcsoportosításokkal és tartalék feloldásával oldják meg.

Közölte azt is, a biztonsági határzárat Csongrád megye teljes határszakaszán megépítik egészen a Békés megyei Mezőhegyesig. Kitért arra, hogy a horvát-magyar határon számos természetes akadály, a Duna, a Dráva található, így ott jóval rövidebb biztonsági határzárra lesz szükség.

Egyszerűsödnek a hivatali eljárások

Az ügyintézési eljárások lerövidítésére tesz javaslatot Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter jövő héten az Országgyűlésnek.

A tárcavezető elmondta, hogy a határidőkre, a tartalmi kérdésekre és a szükséges dokumentumokra vonatkozó szabályozás megváltoztatásával átrendezik egyebek mellett az engedélyezési és felülvizsgálati eljárásokat. A cél, hogy bármilyen ügyet legfeljebb hatvan napon belül el lehessen intézni - közölte Lázár János.

Megerősítette azt is, hogy 10 milliárd forint értékben csökkennek az ügyintézési díjak.

Új plafonban maximálják az állami cégvezetők bérét

Öt-, négy-, illetve hárommillió forintos plafonban maximálná az állami cégek vezetőinek bérét a kormány - ismertette a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten.

Lázár János tájékoztatása szerint a plafonokat szektoronként határozzák meg, veszteséges társaságnál pedig nem jár prémium.

A tárcavezető az Állami Számvevőszék elnökének hatásvizsgálatával indokolta a tervet és célként fogalmazta meg, hogy megszűnjenek a bújtatott bérezési rendszerek.

Kitért arra is, hogy kivételes nemzetgazdasági érdekből egy nemzetközi menedzser esetében eltérhetnek a bérezésben és a nemzetközi sztenderdeket alkalmazhatják.