eur:
394.72
usd:
365
bux:
65502.22
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna

Az MNB engedélyezte az állami tulajdonszerzést az MKB Bankban

Engedélyezte a magyar állam tulajdonszerzését az MKB Bank Zrt.-ben az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa, a döntés egyúttal a bank által teljesen vagy részben birtokolt leányvállalatokban való állami tulajdonszerzést is jelent - közölte a jegybank csütörtökön.

A közlemény ismerteti: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi Stabilitási Tanácsa (PST) jóváhagyta, hogy a magyar állam 99,99 százalékos tulajdonrészt (közvetlen befolyásoló részesedést) szerezzen az MKB Bank Zrt.-ben.

A jegybank - a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) engedélykérelme alapján - egyúttal döntött arról is, hogy az állam közvetett minősített befolyást szerezhet az MKB Általános Biztosító Zrt.-ben és az MKB Életbiztosító Zrt.-ben, illetve közvetett befolyásoló részesedésre tehet szert az MKB Pénzügyi Zrt.-ben, az MKB Euroleasing Pénzügyi Zrt.-ben, az MKB Euroleasing Autóhitel Zrt.-ben és az Exter-Immo Zrt.-ben.

A jogszabályok szerint az MNB engedélye szükséges pénzügyi intézményben való befolyásoló részesedés, illetve biztosítóban való minősített befolyás megszerzéséhez. A jegybanki engedélyeztetési folyamatra azt követően került sor, hogy a kormány 2014. július végén hozott határozatában egyetértett az MKB-részvények megvásárlásával, és tudomásul vette az erre vonatkozó szerződést - emlékeztet közleményében a jegybank.

A bajor tartományi bank július 24-én jelentette be, hogy a magyar állam 55 millió euróért megvásárolja tőle az MKB Bankot, az ügyletet a tervek szerint szeptemberig véglegesítik. Az Európai Bizottság 2012-es döntése értelmében a bajor tartományi banknak legkésőbb 2016 végéig értékesítenie kellett magyar leányvállalatát.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a tranzakció kapcsán úgy nyilatkozott, az MKB megvétele az első lépés a magyar bankrendszer konszolidációjában, amellyel a kormány célja, hogy olyan működőképes, erős, a hitelezésben aktív bankrendszer jöjjön létre, amelyben a hazai tulajdon aránya fokozatosan nőhet. Az MKB megvásárlásával 50 százalék fölé emelkedett a hazai bankok aránya.

A miniszter kiemelte, a német tulajdonos vállalta, hogy az átadás előtt 270 millió eurós tőkeemelést hajt végre, így a magyar adófizetőknek nem kerül pénzébe, hogy a bank újra hazai kezekbe kerül. A kormány versenyügyi szempontból nemzetstratégiai jelentőségű összefonódásnak minősítette az MKB állami felvásárlását.

Salamon Károly, a biztosítók igazgatósági elnöke a tranzakció bejelentését követően az MTI-nek elmondta, hogy az MKB Bank kisebbségi tulajdonosa az MKB Általános Biztosító Zrt.-nek és az MKB Életbiztosító Zrt.-nek, a többségi tulajdonos 62,5 százalékos arányban a Versicherungskammer Bayern, amelynek elsőbbségi joga van a kisebbségi rész megvásárlására.

Az MNB korábban közölte: ha az új tulajdonos a rossz portfólióelemeket leválasztva az MKB Bankból egy aktív, további ügyfél-akvizícióra képes, univerzális bankot formál, nyereségesen működhet. Ebben az esetben, az MKB tulajdonosa által megígért tőkepótlást is figyelembe véve kis mértékű, legfeljebb 100 millió eurós értéket képviselhet az MKB.

Az MKB Bank az év első felében 15,298 milliárd forint veszteséget könyvelt el a 2013 első felében elszenvedett 26,296 milliárd forint veszteség után, adózás előtti eredménye pedig az egyszeri tételeket (tranzakciós illeték, árfolyamrésre képzett céltartalék, bankadó) leszámítva 6,7 milliárd forint többlet lett.

Az MKB Bank magyar állam ellen benyújtott keresetét a devizahiteles perben a Fővárosi Törvényszék szeptember 9-én kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében elutasította.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.28. csütörtök, 18:00
Havasi Katalin
a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke
Egyáltalán nem mindegy, hogy mikor mész nyugdíjba - Hasonló életpályánál is hatalmas eltérések lehetnek

Egyáltalán nem mindegy, hogy mikor mész nyugdíjba - Hasonló életpályánál is hatalmas eltérések lehetnek

A nyugdíjszámítás során meghatározó jelentőségű valorizácós szorzószámok minden évben a kedvezmények nélkül számított országos nettó átlagbér előző évi nominális növekedését tükrözik, az erről szóló idei kormányrendelet tervezetét március 13-án küldték társadalmi egyeztetésre. Miután a nyugdíjba vonulás évét megelőző év kereseti szintjéhez kell igazítani az 1988 óta figyelembe vehető korábbi évek kereseteit, az utóbbi években egyre erősebben érvényesül az a jelenség, hogy a nyugdíjigénylés évének meghatározó jelentősége van a nyugdíj összegének alakításában: minél későbbi évben igényli a nyugdíját a jogosult, annál jobban járhat, még nagyon hasonló életpályák esetén is. Ezt a méltánytalanságot sem az inflációs nyugdíjemelés, sem a 13. havi nyugdíj nem képes megnyugtatóan kezelni, megoldást csak a nyugdíjemelési eljárás olyan módosítása hozhatna, amelynek révén a nyugdíj megállapításának évétől függő valorizációs korrekció is megjelenne az emelés mértékét meghatározó tényezők között.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×