eur:
393.52
usd:
368.96
bux:
65852.27
2024. április 23. kedd Béla

Ilyen speciális jogorvoslatok vannak a választási eljárásban

A választási eljárásban többféle speciális jogorvoslat van, ezek vagy a benyújtási és elbírálási határidejükben, vagy a jogorvoslat módjában térnek el a többi jogorvoslattól.

Alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordulhat az egyedi ügyben érintett ember vagy szervezet, ha az ügyben folytatott bírósági eljárásban a panaszos szerint alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán sérült az alaptörvényben biztosított joga. Lehet az alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben is az Ab-hez fordulni, ha az ügy érdemében hozott döntés az indítványozó alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette vagy a jogorvoslati lehetőség nem biztosított számára.

Az Alkotmánybíróság eljárása akkor is kezdeményezhető, ha a jogsérelem az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be, és nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás vagy azt már kimerítették.

Ha az Alkotmánybíróság a jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességét megállapítja, teljesen vagy részben megsemmisíti. Ha az Ab megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét, a döntést semmisíti meg.

A helyi választási iroda vezetőjének, a jegyzőnek a szavazókörök kialakításáról szóló határozata ellen a határozat közzétételének időtartama alatt lehet fellebbezést benyújtani. A fellebbezést a területi választási iroda vezetője a beérkezést követő 3 napon belül bírálja el, és vagy módosítja a szavazóköri beosztást vagy elutasítja a fellebbezést. A döntés ellen további jogorvoslat azonban kizárt.

A névjegyzékkel kapcsolatos jogorvoslat is speciális: a helyi választási iroda központi névjegyzékkel kapcsolatos döntése ellen legkésőbb az arról szóló értesítés kézhezvételét követő 15. napon lehet fellebbezést benyújtani. A jegyzőnek a szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos kérelmet elbíráló döntése ellen a fellebbezésre nyitva álló határidő 3 nap, de legkésőbb a szavazást megelőző 2. napon lehet ilyet benyújtani.

A fellebbezésről a jegyző legkésőbb a beérkezést követő napon dönt: ha a fellebbezésnek helyt ad, módosítja a névjegyzéket, ha elutasítja, akkor felterjeszti az ügyet a járásbírósághoz, amely három napon belül, de legkésőbb a szavazás napját megelőző napon dönt. Ha a bíróság a fellebbezést alaposnak tartja, a névjegyzéket a döntésnek megfelelően módosítani kell.

A jelöltek, listák sorrendjét megállapító választási bizottsági döntés ellen nincs helye önálló jogorvoslatnak, az a szavazólap jóváhagyása elleni bírósági felülvizsgálati kérelembe foglalható.

A választási bizottságnak a szavazólap adattartalmának jóváhagyásával kapcsolatos határozata ellen csak bírósági felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani, legkésőbb a határozat meghozatalát követő napon. A jogorvoslati kérelmet a választási bizottság székhelye szerinti ítélőtábla, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) esetén a Kúria bírálja el, ugyancsak egy nap alatt.

A szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntését csak a választási bizottság eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt lehet megtámadni, a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozással.

A választási eredmény elleni jogorvoslat annyiban speciális az egyéb választási jogorvoslathoz képest, hogy a törvénysértés pontos megjelölése mellett annak bizonyítékait is úgy kell megjelölni, amely legalább valószínűsíti, hogy jogsértés történt.

Ha a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára hivatkozással adtak be fellebbezést, és a fellebbezés elbírálása csak a szavazatok újraszámolásával lehetséges, a fellebbezést elbíráló bizottság, illetve a felülvizsgálati kérelmet elbíráló bíróság köteles a szavazatokat újraszámolni. Ebben az esetben az elbírálásra rendelkezésre álló határidő 6 napra nő.

Ha választási szerv (bizottság, iroda) eljárási kötelességének határidőben nem tesz eleget, a felettes választási szerv a kifogás megérkezésétől számított 3 napon belül megállapítja a jogszabálysértést, és a mulasztót az eljárás soron kívüli lefolytatására utasítja, vagy meghozza az elmulasztott döntést.

Az NVB bírálja el a médiaszolgáltatók és a sajtó, illetve a filmszínházak választási kampányban való részvételével kapcsolatos kifogást, ha országos terjesztésű az adott médium. A körzeti és helyi, illetve internetes médiaszolgáltatás vagy nem országosan terjesztett sajtótermék esetében a kifogást a médiatartalom-szolgáltató székhelye vagy lakóhelye szerint illetékes területi választási bizottság bírálja el.

Ha a választási bizottság a kifogásnak helyt ad, megállapítja a jogszabálysértés tényét, a jogsértőt eltiltja a további jogszabálysértéstől, a választási eljárást vagy annak jogorvoslattal érintett részét megsemmisíti és megismételteti, továbbá kötelezi a médiatartalom-szolgáltatót, hogy határozata rendelkező részét tegye közzé.

Annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetve a bírság mértékének megállapításában az eset összes körülményeit - így különösen a jogsértéssel érintett médiaszolgáltató típusát, lefedettségét, a jogsértéssel érintett sajtótermék típusát, a jogsértés súlyát és a jogsértés ismétlődő jellegét - veszi figyelembe a választási bizottság. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. A bírság legmagasabb összege a kötelező legkisebb munkabér havi összegének ötvenszerese, azaz legfeljebb 5 075 000 forint.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.23. kedd, 18:00
Sz. Bíró Zoltán
történész, Oroszország-szakértő
Visszahúzták a forintot a kamatdöntés után

Visszahúzták a forintot a kamatdöntés után

A nemzetközi piacokról a beszerzésimenedzser-index (bmi) jelentések mozgatják a devizapiacokat, míg magyar szempontból a legfontosabb a Magyar Nemzeti Bank délutáni kamatdöntése volt. Hétfőn végül a forint nagyjából a nyitó szint körül fejezte be a napot, míg hétfőn enyhe gyengüléssel indított, aztán benézett a 394-es szint alá, az 50 pontos vágás után viszont semmilyen jelentős elmozdulás nem történt az árfolyamban. Devizapiaci témákkal is foglalkozunk a május 16-i Portfolio Investment Day 2024 konferenciánkon, amelyen a részvétel regisztráció után ingyenes. Regisztráció és jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×