eur:
394.44
usd:
365.1
bux:
65537.2
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna

Három keresetet elutasított, egy esetben elhalasztotta a döntést a bíróság

Három pénzintézet devizahitellel kapcsolatos keresetét elutasította, egy esetben elhalasztotta a döntést a Fővárosi Törvényszék pénteken.

A bíróság a Pannon Takarék Bank Zrt. keresetének elutasítását többek között azzal indokolta, hogy a felperes bank általános szerződési feltételei (ászf) nyelvtanilag ugyan érthetőek, de nem egyértelmű feltételeket tartalmaznak. Példaként hozta fel a törvényszék, hogy az ászf-ben szereplő egyes kategóriák túl általánosak. A szimmetria elvével kapcsolatban a bíró kiemelte, hogy ez azt jelenti: kötelezően kell figyelembe venni a fogyasztó számára kedvező változásokat - azonban a bank nem szabályozta ezt az ászf-ben.

A Pannonhalma és Vidéke Takarékszövetkezet keresetét is elutasította a bíróság. Az indoklásban a törvényszék kifejtette: megítélése szerint az elutasításhoz elegendő a törvényben felsorolt hét elvből akár egynek a sérülése. Kifejtette: ennek ellenére a bíróság az összes elv tisztességességét vizsgálta, és megállapította, hogy a felperes pénzintézet által alkalmazott ászf-ek kikötései nem tudtak maradéktalanul megfelelni egyetlen elvnek sem, különösen az átláthatóság elvének.

A bíróság szintén elutasította a Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet keresetét. Indoklásában a bíró kiemelte többek között, hogy az arányosságra a legtöbb esetben semmilyen rendelkezést nem tartalmaztak a felperes takarékszövetkezet szerződéses kikötései. Hozzátette: nem volt garancia a fogyasztó számára, hogy ténylegesen milyen mértékű változtatásra számíthat. A törvényszék rámutatott: az átláthatóság elvének érvényesülésére sincs szerződéses rendelkezés. Álláspontja szerint a pénzintézet belső szabályzatára való utalás nem elég, mert azt a fogyasztó nem tudja érvényesíteni.

A Korona Kredit Jelzáloghitel Zrt. ügyében a bíróság szeptember 26-ra halasztotta az elsőfokú ítélet kihirdetését. A hitelintézet perének tárgyalásán a felperes képviselője az eddigi devizahiteles perekben fölsorakoztatott érveken túl kitért arra: az alperes magyar állam jogi képviselője által benyújtott ellenkérelem sablon volt. Egyrészt a keltezéséből kiderült, hogy hamarabb elkészült, mint hogy a felperesi keresetet az alperes megismerhette volna, másrészt olyan ellenkérelmeket is tartalmazott, amelyekre vonatkozó kérelmet a felperes nem is nyújtott be.

A hitelintézet képviselője rámutatott: a devizahitel-szerződések egyes kérdéseiről szóló 2014. évi 38-as tv. személyi hatálya nem terjed ki azokra, akik végtörlesztettek. Ez pedig ellentmondásos helyzetet eredményezne, ha a bíróság elutasítaná a felperes keresetét. Ez esetben ugyanis ugyanazon hitelintézetek ugyanazon szerződési kikötései egyes fogyasztók esetében tisztességesnek, más fogyasztók esetében tisztességtelennek minősülnének.

A devizahiteles törvény elfogadása után több tucat pénzügyi intézmény indított pert a magyar állam ellen. A bíróságnak arról kell döntenie, hogy tisztességesek-e a pénzügyi intézmények egyoldalú szerződésmódosítást - például a kamatok, a költségek vagy a díjak fölemelését - lehetővé tévő rendelkezései az általános szerződési feltételekben.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.28. csütörtök, 18:00
Havasi Katalin
a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke
Ennyi volt! - Lázár János rendelettel irtja ki a nyerészkedést az építőiparból

Ennyi volt! - Lázár János rendelettel irtja ki a nyerészkedést az építőiparból

Megjelent az Építési és Közlekedési Minisztérium építési beruházás tárgyú közbeszerzési eljárásainak előkészítése során alkalmazandó eljárásrendről szóló rendelet, melynek értelmében az állami építési és kivitelezési beruházások mostantól nem kerülhetnek többe, mint az igazolt nyersanyag és alkatrész beszerzési ára legfeljebb 10%-os profittal növelve, és ez a folyamatban lévő ügyekre is érvényes lesz - tudta meg a Portfolio.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×