A kabinet felmérte, hogy hol szükséges tornatermet és tanuszodát építeni a tankerületekben - mondta Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár az InfoRádió Aréna című műsorában.

"Most is folyik egy hosszabb tervezési időszak után egy három milliárd forintból megvalósuló tornaterem-fejlesztési program, ezeket a jövő év elején tudjuk indítani. Egy három milliárd keretösszegű tanuszoda-fejlesztési projekt folyik, szintén előkészítve, amelynek következtében járásonként megvizsgált esetekben tanuszodák fognak tudni felépülni" - jelezte az államtitkár.

Arra azonban, hogy minden általános iskolás számára elérhető közelségbe kerüljön egy tornaterem és egy tanuszoda, még ez a hat milliárd forint sem elegendő - ismerte el Czunyiné Bertalan Judit.

"Ez arra elég, hogy ahol a gyermeklétszám már a következő tanévtől elengedhetetlenül szükségessé teszi, hogy ott legyen megközelíthetően a járás iskoláinak vagy kisebb járáson belüli egységek, települések gyermekei számára a tanuszodai vagy tornatermi foglalkozások megszervezését. És akkor folyamatosan, azt gondolom, hogy azért a gyermeklétszám iskolába, illetve a mindennapos testneveléssel érintett gyermeklétszám ismeretében azért ezeket szépen lehet ütemezni."

A most kezdődött tanévben az első-második-harmadik, az ötödik-hatodik-hetedik, illetve a kilencedik-tizedik és tizenegyedik osztályban kötelező a mindennapos testnevelés, jövő szeptembertől pedig elvileg minden diák számára kötelezővé válik.

Jelenleg nincs oka, hogy a túlórák kifizetését is beleírják a pedagógus életpályamodellbe - mondta a köznevelési államtitkár. Hozzátette: a kabinet átszervezés révén próbálja elérni, hogy ne is legyen szükség tanári túlórákra.

Bár ismét emelkedett a pedagógusok bére, Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke nemrég az InfoRádió Aréna című műsorában úgy látta, hogy a korábbi pótlékok hiányát is rendezni kellene.

"A pótlékrendszer van, mert azért nyolc pótlékot meghagytak, van vezetői pótlék, van osztályfőnöki-, munkaközösség-vezetői pótlék, de azért felül kellene vizsgálni a munkaterheket."

Erre Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár azzal válaszolt, hogy az iskolák fenntartói átszervezésének az is célja volt, hogy kiküszöböljék a rendszerben a pedagógusképzésből is fakadó évtizedes hibákat és homogénné tegyék az intézményekben a szakos ellátottságot. Tehát hogy függetlenül attól, hogy hol van az iskola, mindenhol legyenek például fizika, kémia és biológia tanárok.

"Ezek okozták egyébként a túlórákat, mert a szakos ellátottság valamilyen jogi formával történő ellátása elvitte a bérkeretet, ugyanakkor meg nyilván a magyar szakos, a matematika szakos kolléga, akinek minden nap van órája, túl volt terhelve, ezért túlórában kellett, hogy honorálja. Tehát rengeteg ilyen hiba van. Ennek a folyamatnak ki kell tisztulnia."

Czunyiné Bertalan Judit szerint ezt követően lehet még arról beszélni, hogy továbbra is van-e igény a túlórák megfizetésére, addig viszont nincs ok rá, hogy ezt beleírják a pedagógusi életpályamodellbe.

"Jelenleg nincs ok, amiért most konkrétan egy adott változtatással belekerülne, van tárgyalási alap és vannak kérdések, amelyekről nyilván kell beszélni, szükséges beszélni, tehát azért itt elég nagy ahhoz a rendszer, hogy nem mindenütt jelennek meg vaskosan ugyan azok a problémák, amelyeket kiemelve és felnagyítva persze naggyá lehet tenni."

A tárgyfelosztásokat már úgy alakítják, hogy egy tankerületen belül egy pedagógus akár több iskolában is tudja tanítani szakját és teljes munkaidejét akár két iskolában is kitöltheti, mivel egy munkáltatója van. Azt azonban, hogy mikortól tudják kiküszöbölni végleg a túlórákat okozó említett hibákat, Czunyiné Bertalan Judit még nem tudta megmondani.