eur:
394.06
usd:
365.26
bux:
65384.6
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna

Tavares-jelentés: tényleg gyámság alá kerül Magyarország?

Az Európai Parlament elfogadta az úgynevezett Tavares-jelentést. A dokumentumban lévő kritikákra a magyar kormány is válaszolt. Valki László nemzetközi jogász szerint a kormányfő kijelentésével ellentétben a jelentés elfogadásával Magyarország nem kerül gyámság alá.

Az uniós szerződések megsértése esetén életbe lépő 7-es cikket ugyan nem alkalmazzák, de az állásfoglalás - a magyar kérdéskörön túllépve - indítványozza egy új, úgynevezett "koppenhágai mechanizmus" kialakítását, amelynek révén minden uniós tagállamban folyamatosan felügyelnék az Európai Unió alapértékeinek érvényesülését. A "koppenhágai kritériumokként" emlegetett alapjogi követelményrendszer teljesülését ugyanis mindmáig csupán az EU-hoz csatlakozni kívánó országokban figyelik, a taggá válás után már nem.

Az InfoRádió által megkérdezett nemzetközi jogász szerint ez a felállítandó bizottság - amelynek legitimitását Orbán Viktor kétségbe vonta - törvényeket és alkotmánybírósági határozatokat néz majd, és azt próbálja kideríteni, a kormány és a parlament végrehajtja-e Tavares-jelentés ajánlásait.

Valki László hozzátette: ha a magyar kormány nem ért egyet ennek az ad hoc felállított testület következtetéseivel, véleményt mondhat az Európai Parlamentben vagy a kormányfők és államfők tanácsában is.

Bár Orbán Viktor szerint ezzel az unió gyámság alá helyezi Magyarországot, a szakértő szerint azonban erről nincs szó.

Memorandum

A magyar kormány egy úgynevezett memorandumot juttatott el az Európai Parlamentnek, amelyben részben válaszol a Tavares-jelentésben felvetett aggodalmakra. Ebben azt írják, hogy: "A jelentés megalapozatlan eredményekre alapul és politikailag elfogult következtetéseket vetít előre. Egyrészt nyilvánvaló tényeket vesz semmibe, másrészt más tagországokban elfogadt gyakorlatokat Magyarországon a jog uralma elleni támadásaként mutat be." A kormány szerint a jelentés elfogadása ahhoz vezethet, hogy az Európai Parlament önkényesen gyámságba vehetne bármely tagországot, anélkül, hogy erre bármilyen felhatalmazása lenne.

A memorandum szerint a jelentés egyetlen meghatározható példát sem említ meg, melyben Magyarország valóban megsértette volna az európai értékeket vagy az európai uniós jogot.

A dokumentumban az áll, hogy "a magyar kormány mindig teljes mértékben együttműködött az EU-s és nemzetközi intézményekkel".

A rasszizmusra és antiszemitizmusra vonatkozó vádakra a magyar kormány többek között azt írja: betiltották a Magyar Gárda-szerű félelemkeltést lehetővé tették a gyűlöletbeszéd elleni polgári jogi fellépést büntetőtörvénykönyvében bűncselekménnyé tették a holokauszttagadást, a náci jelképek használatát és a romák és zsidók elleni uszítást és erőszakot bevezették továbbá a kötelező Holokauszt- és roma történelem-oktatást, valamint 2014-et Holokauszt-emlékévvé nyilvánították.

A magyar kormány elutasítja azt a következtetést, hogy Magyarországon "alkotmányos diktatúra" alakult volna ki. A kabinet szerint a 2011 tavaszának összes ülését a kérdésnek szentelték, és mint fogalmaznak a dokumentumban: "mivel az alkotmány elfogadásához mindig is a szavazatok kétharmada kellett, a folyamat és az elfogadott szöveg legitimitását nem befolyásolta az, hogy két ellenzéki párt kivonult az előkészítési folyamatból."

A memorandum szerint a magyar alkotmánybíróság "az egyik legerősebb ilyen típusú intézmény a világon", és az alkotmánybíróság soha nem vizsgálhatta az alkotmánymódosítások tartalmát, így ha ezzel a hatalommal ruháznák fel, "ez megfosztaná a képviseleti demokráciát minden jelentésétől, mivel az alkotmánybíróságot olyan politikai testületté emelné, melynek tevékenysége a nép által választott képviselők ellenőrzésén kívül állna."

A dokumentum az új választási rendszerrel kapcsolatban is leszögezi: nem illegitim csak azért, mert az ellenzék nem támogatta. A kormány szerint az ellenzék több javaslatát belefoglalták a törvénybe, és a választási bizottság összetétele a memorandum szerint igazságosabb a korábbinál.

Tavares: Az egyén alapjoga minden uniós polgár joga

Alaptalannak nevezte szerdán azokat a kijelentéseket Rui Tavares, az Európai Parlament (EP) portugál, zöldpárti jelentéstevője, amelyek szerint gyámság alá helyezné Magyarországot az alapjogok magyarországi helyzetével foglalkozó EP-állásfoglalás, amelyet aznap fogadott el az uniós parlament plénuma. Erről sem a határozat, sem az uniós szerződés alapján nincs szó - jegyezte meg. Tavares az általa jegyzett dokumentum elfogadását követően a következő üzenetet tette közzé a twitteren: az egyén alapjoga minden uniós polgár joga. A képviselő szerint költségvetési kérdésekben például az Európai Unió jelenleg sokkal messzebb merészkedhet a tagállamokkal szemben, mint az ennél szerinte fontosabb ügyekben, mint amilyen az uniós szerződésben lefektetett alapértékek, alapjogok kérdése.

A jelentés elfogadásával kapcsolatban sajtótájékoztatóján Rui Tavares azt emelte ki, hogy az EP, az unió demokratikusan választott parlamentje kimondta, hogy gondok vannak a kettes cikkben foglalt értékek érvényesülésével Magyarországon, de - mint fogalmazott - ettől még Magyarország ma is ugyanaz a tagország, mint tegnap volt.

"Ez nem a baloldal, a közép, vagy a jobboldal jelentése, hanem az Európai Parlament állásfoglalása" - fogalmazott Rui Tavares. A szavazás eredményét úgy értékelte, hogy mindössze az EP-képviselők egyharmada szavazott a javaslat ellen, a kétharmad úgy foglalt állást, hogy támogatja, vagy legalábbis nem ellenzi azt, "együtt tud élni" a határozattal.

A jelentéstevő úgy vélte, hogy a jelentés megállapításaiból, javaslataiból az Európai Bizottság is meríteni fog, mert azzal kapcsolatban szerinte konszenzus alakult ki, hogy a brüsszeli testületet fel kell ruházni olyan eszközökkel, amelyekkel képes érvényre juttatni az alapértéket, alapjogokat, a jogállamiságot az unióban.

Tavares azt is külön hangsúlyozta, hogy az alapjogok érvényesülését, az úgynevezett koppenhágai kritériumok "kontinuitását" szavatolni hivatott testület, amelynek létrehozására a határozat javaslatot tesz, az ő elképzelése szerint nem politikai testület lenne.

Hanganyag: Németh Zoltán

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. március 28. 21:46
×
×
×
×