A jelentés a régió országaival állítja párhuzamba a magyar adórendszert, és rámutat, hogy Ausztriában némileg magasabb, 42 százalékos az elvonás, Szlovéniában nagyjából ugyanekkora, Szlovákiában és Romániában viszont sokkal alacsonyabb.

A dokumentum tanúsága szerint a bevételek legnagyobb hányadát, az összes magyar adóbevétel 45,8 százalékát a közvetett adók teszik ki, ennél csak Romániában és Bulgáriában nagyobb ez az arány. A fogyasztás adóterhelése 2011-ben átlagosan 26,8 százalékos volt Magyarországon, ami uniós összevetésben a negyedik legnagyobb arány, a munkát pedig átlagosan 38,4 százalékos elvonás terhelte, ami a nyolcadik legmagasabb hányad az unió egészét tekintve. A munkát terhelő átlagos elvonás uniós szinten 35,8 százalék - áll a jelentésben.

A jövedelemadóztatás magyarországi rendszerében a dokumentum szerint 2013-tól érvényesül a valódi egykulcsos rendszer, amiben lényeges eltérést csak a családi adókedvezmény okoz, és leginkább azoknak kedvez, akik legalább három gyereket nevelnek, és amelyet a nagykeresetűek tudnak a leginkább kihasználni. A jelentés arra is kitér, hogy az adójóváírás 2012-es kivezetése az alacsony jövedelműek terhelésének növekedését vonta maga után, amit részben ellensúlyozni hivatott az idén bevezetett munkahelyvédelmi akcióterv.

Az irat szerint a közvetett adóformákból befolyó bevétel mintegy fele, a GDP 8,5 százalékának megfelelő összeg a forgalmi adókból folyik be a büdzsébe. A dokumentum ismerteti, hogy az általános áfakulcs 2009-ben 20-ról 25 százalékra, 2012-ben pedig 27 százalékra emelkedett, emellett viszont több termék és szolgáltatás kedvezményes, 18 vagy 5 százalékos áfakulccsal adózik. A bizottság arról is számot ad, hogy 2008 óta 17 uniós tagállam emelte az általános forgalmi adó kulcsát, köztük Magyarország a legnagyobb mértékben, 7 százalékponttal, Romániában és Spanyolországban 5-5, Görögországban pedig 4 százalékponttal emelkedett a forgalmi adó kulcsa ugyanebben a periódusban.

A vállalatok adózásával kapcsolatban a szöveg ismerteti, hogy 2010-ben a 16+4 százalékos társasági adót 19 százalékos kulcs váltotta fel, de a félmilliárd forintot meg nem haladó adóalap 10 százalékos kulccsal adózik. Emellett a mikro-, kis- és közepes vállalkozások háromféle egyszerűsített adófizetési mód, az eva, a kata és a kiva közül is választhatnak, a dokumentum ugyanakkor arról is említést tesz, hogy az új adónemeket a vártnál kevesebben választották.

A jelentés azt is leírja, hogy a közvetlen adókból a magyar állam a GDP-hez viszonyítva jóval kevesebb bevételre tesz szert az uniós átlagnál, a 27 tagország átlaga ugyanis 12,9 százalék, míg Magyarországon ez az arány a GDP 6,9 százaléka, járulékok formájában viszont Magyarország némileg többet, GDP arányosan 13,1 százalékot von el, míg az uniós átlag ezen a téren 12,7 százalék.

A dokumentum a szektorális különadókra is kitér. Ismerteti, hogy 2010-ben ilyen különadót vetettek ki Magyarországon a pénzügyi szektorra, amelyet az eredeti tervek szerint 2013-ban a felére csökkentettek volna, és 2014-ben el akartak törölni, ám 2012 novemberében végleges bankadóvá alakult. A szöveg ismerteti, hogy 2010 és 2012 között a biztosítótársaságokat is különadó terhelte, de azt 2013-ban kivezették, fogyasztási jellegű adóval váltották fel. Ugyanebben az időszakban különadó sújtotta a kiskereskedelmi áruházláncokat, a telekommunikációs cégeket és az energiavállatokat is - ismerteti az irat, amely azt sem mulasztja el megemlíteni, hogy 2013-től a kiskereskedelmi szektort nem sújtja különadó, az energetikai infrastruktúrára és a távközlési szolgáltatásokra viszont Magyarország újabb adókat vetett ki.

Philip Kermode, az Európai Bizottság adó- és vámügyi főigazgatóságának egyik igazgatója a főbb európai trendeket ismertetve arra mutatott rá, hogy 2008-ban és 2009-ben a válság miatt a tagállamok adóbevételi abszolút értelemben és GDP-arányosan is csökkentek, majd ezt követően ismét emelkedni kezdtek, jelentősen emelkedtek a közvetett adókból származó bevételek, 2011-től pedig a munkát terhelő adókból is ismét egyre több pénzhez jutnak a tagállamok. Ezzel párhuzamosan az eurózónában jelentősebb, azon kívül pedig némileg kisebb mértékben emelkedett a jövedelemadó legfelső kulcsa, 2010-2011-ig viszont meredeken csökkent a társasági adókulcs, amely most átlagosan 23 százalék körüli. Meredek emelkedést állapít meg viszont a tanulmány uniós szinten a 2007-et követő időszakban a forgalmi adók terén, ahol 2000 és 2007 között 19,5 százalék körül volt az átlag, majd azt követően 2012-re folyamatosan 21,5 százalék közelébe emelkedett.