Az irányelv a nevét az 1976-os, Sevesónál történt környezeti katasztrófáról kapta. Az olaszországi településen egy üzemben robbanás történt, és dioxin került a környezetbe. A szennyezéstől állatok pusztultak el, a gyerekek bőrén pedig elváltozások jelentek meg, de a lakosságot még időben kitelepítették - mondta az InfoRádiónak az úgynevezett Seveso III irányelvről a Greenpeace vegyianyag-szakértője. A direktívának még EP-képviselőként Áder János volt a jelentéstevője.
Simon Gergő kiemelte: megítélésük szerint nem nevezhető jelentős előrelépésnek a csomag. A korábbi direktívák lényege az volt, hogy azokban az üzemekben, ahol veszélyes anyagokat használnak, vagy veszélyes tevékenységet folytatnak, szigorú biztonsági előírásokat kell betartani, és ezt rendszeresen ellenőrzik az illetékes hatóságok.
Egy lista tartalmazza a különböző vegyi anyagokat, és a tárolt vagy használt mennyiség alapján sorolják be az üzemeket veszélyességi kategóriákba. Magyarországon 80-90 alsó, és ugyanennyi felső küszöbértékű veszélyes üzem van - fejtette ki.
Az új irányelv kezdetben három kategóriát különböztetett volna meg, végül flexibilitást adott a cégeknek és a hatóságoknak, hogy eldönthessék, milyen anyagból mennyi számít veszélyesnek - hangsúlyozta a szakértő. Simon Gergő hozzátette: ez a rugalmasság növeli a környezeti kockázatokat és csökkenti az ellenőrizhetőséget.
Az irányelv felülvizsgálatát a kolontári vörösiszap-katasztrófa miatt kezdeményezték, ennek ellenére nem fogadták el, hogy ez a probléma a direktíva hatálya alá kerüljön - emelte ki.
Az Európai Parlament várhatóan júniusban szavaz az irányelvről, majd a második félévben az Európai Tanács is dönt róla. A szigorodó rendelkezések csak 2015 júniusától lépnek életbe - közölte a szakértő.
Hanganyag: Hegedûs Zsuzsa