Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Mindenekelőtt köszönetet mondok azért, hogy két évvel ezelőtt - számítva az ország előtt álló, évek során felgyülemlett és megoldásra váró súlyos problémákra -, meghívott a kormányba, és rám bízta az új koncepciójú tárcának, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak a vezetését. A Nemzeti Együttműködés Kormányának minisztereként a kormány megalakulása óta minden erőmmel, gondolatommal és cselekedetemmel szolgáltam a kormány célkitűzéseit azon minisztérium vezetőjeként, amely - Miniszterelnök úr szavait idézve - a kormány szinte felének a működését jelenti.

Amint azt már a minap, az Önnek készített összegzésben leírtam, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) kétéves működésével bebizonyította, hogy a minisztérium életre hívásának alapgondolata - az emberrel foglalkozó területek: oktatás, szociális-, család- és ifjúság ügy, egészségügy, kultúra és sport egy szervezeti egységbe, egy minisztériumba történő összefogása - helyes volt.

A minisztérium példa nélküli mind a magyar közigazgatásban, mind az európai gyakorlatban. Szerkezetének megrajzolása és működésének kigondolása, ami az induláskor a minisztérium vezetőire várt, hosszas munka, viták és egyeztetések eredménye. Az ágazatokat vezető államtitkárok, kezdettől fogva, nagyfokú függetlenséggel végezhették munkájukat.

Az elmúlt két év munkáját négy szakaszra lehet felosztani. 2010. év a minisztériumok átvételével, az addig elméletben már jól kidolgozott szervezeti rend gyakorlatban történő megvalósításával, a területek működőképességét biztosító, tűzoltásszerű lépések megtételével telt.

2011. év első féléve - a napi munka mellett - az Európai Unió elnöki feladatainak a megvalósítását is jelentette. Két tanácsban, a Szociális-, Egészségügyi és Foglalkozásügyi (EPSCO) valamint az Oktatási, Ifjúsági, Kulturális és Sport Tanácsban (EYCS) töltöttünk be vezető szerepet. A tanácsülések vezetése mellett számos informális miniszteri és szakértői konferencia szervezése várt a minisztérium munkatársaira. A féléves munka sikeres volt, az akkor elkezdett európai szintű munka több részlete ma is folytatódik.

2011. év második féléve intenzív törvényalkotási munkával telt el. Az egészségügy, az oktatás és a szociális ellátás területén elkészültek azok a törvények és kapcsolódó jogszabályok, amelyek az adott terület szerkezetének és működésének az átalakítását határozták meg. Ugyanerre az időre esik az ország költségvetését rendező Széll Kálmán tervben leírtak megvalósításához szükséges jogszabályok megalkotása és alkalmazása is.

2012. év első 3-4 hónapjának programja volt a szerkezetátalakítás kezdete és az ágazatok által irányított intézmények tulajdonosi, működtetői átalakítása. Az oktatási, a kulturális és a szociális intézmények sorsának alakulása váratlanul érte a minisztériumot, de a központi közigazgatás és az ágazatok vezetői rendelkeznek azzal a tudással és tapasztalattal, hogy ezt - az ágazatonként is eltérő követelményeket jelentő - feladatot is eredményesen tudják megoldani.

Eddigi működésünk során számtalan esetben szembe kellett nézni azzal a kritikával, hogy túlságosan nagy a minisztérium, működésképtelen, darabokra szedve jobban tudnák az ágazatok a feladataikat teljesíteni. Az elmúlt két év ennek éppen az ellenkezőjét bizonyította. Az elméletileg kidolgozott működési rend bevált a gyakorlatban. A minisztérium rendkívüli körülmények között is - EU elnökség, erőltetett törvényalkotás időszaka, váratlan feladatok teljesítése - eredményesen működött. Nyugodtabb idők eljöttével, a minisztérium alkalmas lesz olyan összetett feladatok komplex kezelésére, mint az egészségmegőrzés, kábítószer használat ellenes lépések, a család, mint alapérték és más jelentős társadalmi kérdések.

A minisztérium majd kétéves működésének meggyőző tapasztalatai egyértelműen bizonyítják létjogosultságát ebben az összetett formában.

A kormány munkájának a félidejéhez közeledve úgy látom, hogy a rám bízott feladatot - az emberrel foglalkozó kormányzati munkának egy szervezetbe történő összefogását, és az így kialakult minisztérium működésének biztosítását - munkatársaimmal megvalósítottuk. Úgy gondolom, hogy a kormányzati munka következő két évében a minisztérium vezetése a napi politikai életben tevőlegesen részt vevő személyt kíván.

Most, amikor - korábbi megbeszélésünk szerint - e levélben a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetéséről lemondok, megismétlem a levél elején leírt köszönetet. A Miniszterelnök úr kormányában végzett kétéves munkát rendkívüli lehetőségként éltem meg. Az Ön vezetésével a kormányzati munka folyamatosan új, eddig nem, vagy alig ismert, az ország helyzetét és az emberek életét javító, néha vakmerőnek tűnő lépések sorozata volt. Remélem, hogy az együttes kormányzati munkában az én tevékenységem is hasznosnak bizonyult az ország számára. Miniszterelnök úrnak és a kormánynak - embert próbáló munkájához - további eredményes éveket kívánok. Biztos vagyok abban, hogy mind Magyarországon, mind a szélesebb európai távlatokban elismerés fogja kísérni az Ön által konzekvensen képviselt, országot és jövőt építő munkát. Biztosítom Miniszterelnök urat, hogy a jövőben is készségesen állok rendelkezésére, amennyiben a kormányzati munkában segítségére lehetek.

Budapest, 2012. május 2.

Nagyrabecsüléssel üdvözli

Dr. Réthelyi MiklósTisztelt Miniszter Úr!
Engedje meg, hogy köszönetet mondjak azért a nagyszerű munkáért, amit az elmúlt két évben végzett a magyar kormány tagjaként.

Sokan kételkedtek abban, hogy egy tisztességben megőszült és szakmai sikerekben gazdag, 70. évét meghaladó, a politika első vonalában szerepet nem vállaló tudós képes lehet felépíteni, működésbe hozni és sikerrel működtetni egy olyan kormányzati gépezetet, amely korábban négy önálló miniszternek jelentett kihívást.

A mi régi vágású fölfogásunk szerint a tények számítanak, azoknak súlyuk van. Még a politikában is. Márpedig nyilvánvaló, hogy a 2010-es parlamenti forradalom a legtöbb átalakítást, újszerű gondolkodást, kreatív logikát és vezetői bölcsességet igénylő területei éppen az Ön minisztériumába nyertek besorolást. A magyar társadalom szellemi, kulturális, értékrendbéli reformjai erősen kötődnek az Ön kétéves miniszterségéhez.

Sajnálom, hogy nem tudtam Önt rábírni arra, hogy a 2010 májusában két évre kötött megállapodásunkat meghosszabbítsa, és így továbbra is megtiszteljen azzal, hogy munkatársa lehessek. A szempontjait és megfontolásait ugyanakkor tudomásul veszem. Lemondását elfogadom.

Egyúttal kérem Önt, adjon lehetőséget arra, hogy az előttünk álló években immáron döntéshozói felelősség és az azzal járó terhek nélkül hasznosíthassuk az Ön tudását és tapasztalatát.

Budapest, 2012. május 3.

Nagyrabecsüléssel:

Orbán Viktor