Inforádió

Meghallgatom Élő adás

Nézőpont: elsöprő többség a közmunkára kötelezés mellett

Inforádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Ötből négyen egyetértenek azzal, hogy a tartósan munkanélkülieket a kormány közmunkára kötelezi - derült ki a Nézőpont Intézet 2011. június 6-9. között készült, a Heti Válasz számára készült közvélemény-kutatásából. A miniszterelnök által meghirdetett munkaalapú gazdaság egyik fontos pillére mellett szintén támogatják a rendőröket, a bírákat és az orvosokat érintő változásokat. Ezek tovagyűrűző hatását erősíti a magyarok következő évbe vetett gazdasági optimizmusa is.

Egy évvel ezelőtt a második Orbán-kormány súlyos gazdasági és társadalmi kórokkal küszködő országot vett át elődeitől. A problémákat jól jellemzi, hogy a Nézőpont Intézet 2010. februári kutatásából kiderült: az emberek nem hitték el, hogy munkájuk hasznos lehet a jövőben.

A kormányváltás előtt minden második megkérdezett gazdasági hanyatlást prognosztizált a következő év távlatában (az emberek mindössze 37 százaléka remélte ennek ellenkezőjét), majd a szavazófülkékben büntették meg a korábbi kormányzó pártokat - írja elemzésében a Nézőpont Intézet.

Az országgyűlési választások után nem sokkal megfordult a gazdasági várakozások trendje, és a súlyos társadalmi válság helyére bizalom került. Ma a magyarok 54 százaléka optimista a következő 12 hónappal kapcsolatban. Fontos még kiemelni, hogy az összes megkérdezett 66 százaléka szerint növelni kell az állami vagyon arányát Magyarországon, ezért hasonlóan magas támogatottság övezi a Mol-részvénypakett visszavásárlását (60 százalék tartja jó döntésnek), ezzel is biztosítva a további ilyen irányú kormányzati döntéseket.

Közmunka

Tízből nyolcan helyeslik, ha az állam a tartósan munkanélkülieket állami beruházásokon közmunkára kötelezi.

A kérdésben nincs szignifikáns különbség korcsoportok, településtípus és pártszimpátia szerint.

Meglepő azonban, ha gazdasági aktivitás szerint vizsgáljuk a válaszadók véleményét. Ugyan az aktív keresők és a rokkantnyugdíjasok 83-84 százaléka támogatja a közmunkaprogramokat, a "segély helyett munkát" kormányzati irányt a munkanélküliek 78 százaléka is jogosnak véli.

Nyugdíjak

A rendvédelmi dolgozókat érintő nyugdíjszigorítási terv demonstrációk sorát vonta maga után az elmúlt hónapokban, miközben folyamatosak voltak a tárgyalások a két fél között.

A vitatott kérdésekben azonban nem sikerült megállapodni, a több esetben meglepően erőteljes tiltakozások pedig érezhetően nem vívták ki a magyarok szolidaritását. A megkérdezettek 54 százaléka helyesli, hogy a 65 év alatti, korkedvezményes nyugdíjellátást élvező rendőröket munkába állásra kötelezi a kormány.

Amíg a rendvédelmi szervekkel kapcsolatban a magyarok javulást várnak a korán nyugdíjazottak visszahívásától, addig a bíráskodás esetében - a felkészült utánpótlás miatt - a megkérdezettek nem feltételeznek negatív változást. Az emberek 80 százaléka helyesli, és mindössze 16 százaléka helyteleníti a bírák kötelező nyugdíjba vonulásának rögzítését.

Orvosok

Az egészségügy területén az egyik legnagyobb kihívás az orvosok elvándorlása. Az összes megkérdezett 63 százaléka egyetért azzal, hogy az országot elhagyó orvosoknak meg kell téríteniük az állam által finanszírozott képzésük árát.

A kérdésben leginkább az ellátásukat féltő idősebb korosztályok és az orvoshiánnyal küszködő kisebb településeken élők növelnék az orvosi kar fenyegetettségét. A megoldáskeresésben azonban fontos pozitív ösztönző lehet a "hamburgeradó" bevezetése, amennyiben növeli az egészségügyi kassza forrásait. Az egészségre káros élelmiszereket a magyarok 54 százaléka sújtaná különadóval még akkor is, ha az növeli a termékek árát.

Pártpreferencia

Az elmúlt hónapban nem változott jelentősen a pártok szimpatizánsainak köre. Az összes megkérdett körében minden negyedik választókorú a nem szavazók, a bizonytalanok és a rejtőzködők közé sorolható, ami mellett továbbra is kimagasló a kormánypártokkal rokonszenvezők aránya (45 százalék) és az ellenzéki pártok növekedési korlátjai.

A szocialisták népszerűségének csökkenése leginkább azzal magyarázható, hogy a magyarok 84 százaléka egyetlen olyan politikust sem tud megnevezni, aki a baloldal hiteles vezetője lehetne. Az MSZP-szimpatizánsok 64 százaléka szintén bizonytalan kedvenc pártjuk jövőjét illetően, de fontos jelzés Gyurcsány Ferencnek, hogy Mesterházy Attila két és félszer több említést kapott ebben a kérdésben (a korábbi pártelnök-miniszterelnök a szocialista tábor 10 százaléka szerint lesz az MSZP vezetője, míg a jelenlegi elnök 24 százalék szerint).

A Jobbikkal kapcsolatban fel kell hívni a figyelmet, hogy a gyöngyöspatai konfliktus elcsendesedésével a radikális párt szimpatizánsai ismét megfogyatkozni látszanak. A munkaalapú kormányzás támogatottsága és a pozitív gazdasági várakozások miatt a most vasárnapi választási részvételét biztosra ígérők között a Fidesz-KDNP a szavazatok 59 százalékát szerezhetnék meg. A kormányzati alternatíva szerepét nem találó ellenzéki pártok közül az MSZP 16, az LMP 12, a Jobbik pedig 11 százalékra számíthatna.