eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar

Mikor magyar a "magyar termék"? - Lapszemle

A Magyar Nemzet szerint több hazai hiper- és szupermarket is megtévesztheti a vásárlóit azzal, hogy külföldi vagy a fogyasztók számára beazonosíthatatlan eredetű terméket magyar áruként kínál. A Népszabadság úgy tudja: közbeszerzési szabálytalanságok lehettek egy megvalósuló debreceni, illetve Debrecen-környéki szennyvízberuházásnál

A Magyar Nemzet arról ír, hogy több hazai hiper- és szupermarket is megtévesztheti a vásárlóit azzal, hogy külföldi vagy a fogyasztók számára beazonosíthatatlan eredetű terméket magyar áruként kínál. Ez derült ki a lap hat kisebb és nagyobb üzletben szerzett tapasztalataiból. A hazaiként feltüntetett gyártó és származási hely nélküli baromfihúst, osztrák bodzaszörpöt, uniós és nem uniós országokból származó mézkeveréket, valamint Salzstangen névre hallgató ropit találtak az áruházak polcain. A Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatársa közölte, a jelenség hátterében az áll, hogy az elmúlt néhány évben növekedett azoknak a fogyasztóknak a száma, akik vásárlásaik során előnyben részesítik a magyar termékeket. Emiatt nem véletlen, hogy ezek a feliratok egyre inkább megjelennek az áruházakban, csakhogy a vállalkozások olykor megtévesztő módon követik a változó fogyasztói szokásokat.

A Népszabadság szerint közbeszerzési szabálytalanságok lehettek egy európai uniós támogatással megvalósuló debreceni, illetve Debrecen-környéki szennyvízberuházásnál. Kósa Lajos polgármester szerint nem történt szabálytalanság, a projekt kezelése szakszerű és szabályos. A lap egy birtokába került brüsszeli pénzügyi ellenőrzési dokumentumra hivatkozva azt írja: az önkormányzat irányításával megvalósuló, 22 milliárd forintos szennyvízberuházás során közbeszerzési szabályokat szegtek meg, alaptalanul módosítottak határidőket, és szabálytalanul ítéltek oda különböző kivitelezési munkálatokat Hajdú-Bihar megyében. A szabálytalanságok miatt az uniós támogatás egy részét visszatarthatják.

Az Indexen arról olvashatnak, hogy a pénzükre, egyes becslések szerint akár százmillió forintra, váró kisvállalkozók csütörtök délelőtt, a korábban bejelentettek szerint, felvonultak a gárdonyi vasútállomáshoz, hogy megkezdjék annak bontását. Ez azonban végül nem történt meg, előbb egy lakat, majd fegyveres biztonsági őrök akadályozták meg őket, a helyszínen megjelent rendőröknek nem kellett beavatkozniuk. Pénteken egyeztetnek a tartozásról a vasútépítés állami megrendelőjénél.

A Napi Gazdaság szerint húzóágazat lehet a kerékpáros turizmus a magyarországi tavaknál; a Fertő-tónál, a Velencei-tónál és a Balatonnál. Utóbbinál a szezont is széthúzhatja a bringakörút, melynek mentén egyre több, a bicikliseket kiszolgáló létesítmény épül. Tavaly csak a Balatonnál mintegy 25-30 százalékkal növelték a forgalmat a kerékpáros turisták, és idén további 15-20 százalékos bővülést várnak tőlük a piaci szereplők. A balatoni biciklis körút mentén az elmúlt évben közel tucatnyi szerviz, kölcsönző, szállás-, és pihenőhely épült, és idén is szeretnének további nyolcat-tízet befejezni, elsősorban pályázati források segítségével.

A Világgazdaságban az olvasható, hogy jönnek az okostévék, rajtuk keresztül az eddigieknél is pontosabban mérhető a nézettség. Az internet fokozatosan beköltözik a tévékészülékekbe, így azok egy idő után inkább a központi kijelző szerepét tölthetik be az otthoni szórakozásban. Az új profil nevet is ad az új típusú készülékeknek: a szakma egy része ma már okostévéknek nevezi.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

A világbajnok BMX freestyle-os néhány évre abbahagyta a versenyzést, de amikor a sportága bekerült az olimpiai programba, hamar visszatért. A népszerű influenszer az InfoRádióban elmondta: a BMX freestyle-ban nem lehet előre jósolni vagy esélyeket latolgatni, sok tényezőtől, körülménytől függ, hogy sikerül egy-egy verseny, de a kvótaszerzés lesz a célja a júniusi, budapesti olimpiai selejtezőn.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 20. 13:40
×
×
×
×