Nagyon fontos annak meghatározása, hogy az állam miért felelős, milyen feladatokat kell ellátnia, mely társaságok legyenek a birtokában és milyen arányban, illetve mely területek irányítását engedje át az önkormányzatoknak - mondta az Állami Számvevőszék volt elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában.

Kovács Árpád hozzátette: az új felfogás szerint az állami vagyonkezelésnek része lehet a korábban magánkézbe adott cégek visszavásárlása is.

A szakértő szerint az elmúlt években uralkodó közgazdasági iskola azért bukott meg, mert egyoldalú volt a szemlélete: a piacot tökéletesnek tekintette, a közszférát pedig tökéletlennek. Márpedig éppen e két terület harmonizálására lenne szükség, ezért meg kell haladni a kizárólagosságon alapuló ortodox elképzeléseket - hangsúlyozta.

Adott esetben egy az állami és a közszféra együttműködésén alapuló PPP program is nagyszerű eredményt hozhat, de ez bármilyen megoldásra igaz lehet, ha a felelősök annak komplex hatásait társadalmi szempontból is végiggondolják - fejtegette Kovács Árpád.

Egy erőmű bezárása, abban az esetben, ha gazdaságosabb megoldást találunk az azáltal termelt energia előállítására, nem csak annyit jelent, hogy az abbahagyja a működését. Meg kell vizsgálni, hányan válnak munkanélkülivé, mi történik a rá épülő vállalkozásokkal, hogyan befolyásolja a lépés a bűnözés alakulását, a családi perspektívákat, a tanuláni lehetőségeket... - magyarázta az Állami Számvevőszék volt elnöke.

Kell-e az IMF?

Gyakran sokféle érdeket kell ütköztetni a fejlődési forgatókönyv megválasztásakor: a döntéshozókat olyan irányba próbálják mozgatni bizonyos érdekkörök, amelyek számukra hoznak előnyt, márpedig meg kell próbálnunk érvényesíteni a sajátos szempontjainkat is - mondta Kovács Árpád.

A szakember szerint csak később derül ki az, helyes-e, hogy a kormány szakított az érdekalapú gazdaságpolitikával. Emlékeztetett, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a kilencvenes években elhagyta Magyarországot, mert az nem vette igénybe a felajánlott kölcsönösszegeket, azokhoz ugyanis mindig szigorú feltételrendszert rendeltek. Amíg a piacon van kínálat, amíg onnan olyan forrásokból lehet felvenni pénzt, amelyeket csak az érdekel, hogy mikor és mekkora kamattal kapja vissza azt, de nem foglalkoznak az ország belső működésével, addig nincs szükség a valutaalapra - magyarázta az Állami Számvevőszék volt elnöke. 2008-ban szükség volt rá - jegyezte meg.

A mindenkori kormány egy négyes érdekkörben mozog, amelynek csak egyik eleme a nemzetközi pénzintézetekkel való kapcsolat. Az ország egyértelműen beteg, és ez olyannyira meghatározóvá válhat, hogy kiszolgálása felülírhatja a kormány egyéb szándékait, márpedig 2008-ban ez történt - mondta Kovács Árpád.

Most úgy tűnik, hogy javul a lakosság megtakarítási hajlandósága és vannak alternatív hitelfelvételi források, így fel lehetett tölteni az egyébként csaknem teljesen kiürült nemzeti banki valutatartalékokat. Mivel ezeket a pénzeket nem a gazdaság élénkítésére használták, hanem a jegybanknál kötöttek ki mint forrás, megnőtt a kormány ezzel kapcsolatos mozgástere is - fűzte hozzá a szakértő.

Mindig az adott helyzethez kell alkalmazkodni, a kormányzás művészete pedig éppen az, hogy a lehetőségeknek, az adottságoknak és a céloknak olyan harmóniáját teremti meg, amely végül is egy ország fejlődéséhez vezet - jegyezte meg Kovács Árpád.