A parlament 2005. június 7-én választotta meg államfőnek Sólyom Lászlót. Az egykori Ellenzéki Kerekasztal tagját, az Alkotmánybíróság első elnökét a Védegylet jelölte, de megkapta a Fidesz támogatását is. Ennek köszönhette, hogy győzött a titkos voksoláson az esélyesebbnek tartott szocialista jelölttel, Szili Katalinnal szemben.

A környezetvédőként is érdemeket szerzett jogászprofesszor azt ígérte, hogy passzív, szigorú és keveset beszélő elnök lesz, aki az alkotmányt védi, és nem törekszik arra, hogy szeressék az emberek. Ez a távolságtartó elnöki szerepfelfogás alapvetően különbözött elődjeinek gyakorlatától.

A szociálliberális kormánnyal már 2005. augusztus 5-i beiktatása után szembekerült. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ugyanis arról tájékoztatta, hogy az ország gazdasága rendben van. Az év végi adatokból azonban kiderült, hogy a kormányfő az államfőnek is hazudott. 2006-os újévi köszöntőjében Sólyom László már félreérthetetlenül figyelmeztette a miniszterelnököt arra, hogy a kampányban őszintének kell lennie.

A pártok azonban nem fogadták meg az elnöki intelmet. A választási győzelem után Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bejelentette a megszorításokat, amelyeknek az ellenkezőjét ígérte a kampányban. Sólyom László ekkor a Figyelőnek adott interjúban úgy fogalmazott: "ha polgárjogot nyer, hogy a jó cél bármilyen eszközt szentesít, akkor a demokrácia hitelvesztése fenyeget."

Gyurcsány lemondását akarta

2006. szeptember 17-én nyilvánosságra került Gyurcsány Ferenc balatonőszödi beszéde, amely hetekig tartó kormányellenes tüntetéseket és utcai zavargásokat robbantott ki. Sólyom László elvárta volna, hogy Gyurcsány Ferenc mondjon le, az önkormányzati választás napján, október elsején este hét órakor mondott beszédében pedig egyértelművé tette, hogy a miniszterelnököt az Országgyűlésnek kell eltávolítania.

Sólyom László azonban már jóval korábban, 2006 tavaszán szembekerült Gyurcsány Ferenccel, amikor kifogásolta Fekete János közgazdász, Marjai József korábbi kormányfő-helyettes és Mosonyi Emil mérnök állami kitüntetését, Horn Gyuláét és Nyers Rezsőét pedig egyenesen megtagadta, mert vállalhatatlannak tartotta nyilatkozataikat az 56-os forradalomról.

Tovább rontotta a viszonyt, hogy visszaküldte az országgyűlésnek az egészségbiztosítókról szóló törvényt és az új polgári törvénykönyvet, 2008 októberében pedig a gazdasági válsághelyzet miatt rendezett csúcstalálkozóra szóló meghívást azzal utasította vissza, hogy "az állam nem így működik". A kormánypártokban és az ellenzéki oldalon is felháborodva fogadták, hogy Sólyom László soha nem egyeztetett a parlamenti pártokkal, mielőtt megnevezte jelöltjét az ombudsmani posztokra, valamint Legfőbb Ügyészség és Legfelsőbb Bíróság élére.

Gyurcsány Ferenc 2009. március 21-én bejelentette a lemondását. Sólyom László aznap a Magyar Televízióban azt mondta, hogy előrehozott választásra van szükség.

Bírálta a Fideszt is

Konzervatív világnézete dacára Sólyom László a Fidesszel szemben is kritikus volt. Kifogásolta, hogy az ellenzéki frakció kivonult az Országgyűlés plenáris üléséről Gyurcsány Ferenc felszólalásai alatt. Bírálta azt is, hogy Orbán Viktorék elbontották a Parlament előtti kordont.

Kétharmados győzelme után a Fidesz egy szerethetőbb köztársasági elnököt akart, aki nem akadályozza a kormányt. Így választották meg Schmitt Pált, Sólyom Lászlónak pedig a TV2-ből, Pokorni Zoltán egyik elejtett nyilatkozatából kellett megtudnia, hogy nem maradhat köztársasági elnök.

Ötéves államfői munkája során a törvények kérlelhetetlen őre volt. Emlékezetes, hogy kijelentette: addig nem utazik az Egyesült Államokba, amíg az amerikai hatóságok ujjlenyomatot vesznek a magyar állampolgároktól. Elnöki krónikájába kívánkozik annak felidézése is, hogy 2009. augusztus 21-én Szlovákia gyakorlatilag nem engedte be a területére a révkomáromi Szent István-szobor felavatására meghívott magyar államfőt.

Sólyom László sokat bírált arisztokrata merevsége egyébként nyomban eltűnt, amikor harcos környezetvédőként a Tubesre tervezett NATO-radart ellenezte, nemzeti parkokat látogatott meg, vagy határon túli magyarokkal parolázott. További terveiről egyelőre nem árult el részleteket, de a családjában is bőven van tennivalója, hiszen Magyarország leköszönő köztársasági elnöke 11 unoka nagyapja.