eur:
394.13
usd:
365.33
bux:
65384.6
2024. március 29. péntek Auguszta

A pártvezetést megdöbbentette Gyurcsány Ferenc bejelentése

Tegnap volt egy éve, hogy Gyurcsány Ferenc lemondott a kormányfői posztról. Az InfoRádió a bejelentés másnapjának belpolitikai történéseire, a politikusok és a szakértők első nyilatkozataira tekint vissza.

Gyurcsány Ferenc egy évvel és egy nappal ezelőtt, az akkor még általa vezetett Magyar Szocialista Párt kongresszusán jelentette be, hogy lemond a miniszterelnökségről, hogy ne akadályozza tovább a gazdasági válság eredményes kezelését.

A pártvezetést és a kongresszusi küldötteket megdöbbentette Gyurcsány Ferenc bejelentése, de azért újra megválasztották az MSZP elnökének a posztjáról lemondott kormányfőt.

Másnap, 2009. március 22-én fórum indult az MSZP honlapján Gyurcsány Ferenc további politikai sorsáról. Az egyik bejegyzés szerint "hiába mondott le Gyurcsány Ferenc, mert ahhoz, hogy a párt eredményes legyen a 2010-es választáson, megyei szintig az összes vezetőt le kellene váltani."

Az InfoRádióban megszólaló politikai elemzők közül Ágh Attila úgy vélekedett, hogy Gyurcsány Ferenc sokkolni akarta a társadalmat, de nem csak a bizalmatlansági indítvánnyal, hanem azzal is, hogy jelezte: nagyon hosszú válságra kell számítani.

Voltak viszont, akik csak taktikának, sőt blöffnek tartották a konstruktív bizalmatlansági indítványt. Közéjük tartozott a Nézőpont Intézet elemzője, Mráz Ágoston Sámuel, aki 2009. március 22-én az InfoRádióban azt mondta, hogy a kormányfő talán csak a pártján belüli ellenzéknek akarta bizonyítani, hogy pótolhatatlan.

Két alkotmányjogász szerint is ellentétes volt az alaptörvény szellemével az, hogy a miniszterelnök saját maga ellen kezdeményezett konstruktív bizalmatlansági indítványt. Lövétei István az InfoRádióban azt mondta: a távozás normális módja a lemondás lett volna. Így vélekedett a távirati iroda által megkérdezett Gulyás Gergely is.

A piac még a szakértőknél is gyorsabban reagált Gyurcsány Ferenc bejelentésére. Hogy miként, azt Madár István, a portfolio.hu elemzője vázolta fel egy éve az InfoRádióban: átmeneti forintgyengülés utána bizakodás és enyhe növekedés.

A piac reakciójától tartott a Fidesz is, ezért nem kezdett tárgyalást az új kormányról és annak vezetőjéről, hanem kezdeményezte a parlament feloszlatását, és azt, hogy az előrehozott voksolást 2009. június 7-én, az európai parlamenti választással egy időben tartsák meg. Erről először Navracsics Tibor frakcióvezető, majd Szijjártó Péter szóvivő beszélt 2009. március 22-én, mondván: egy bukott párt és miniszterelnök helyett "az embereknek" kell dönteniük az új kormányról.

Bokros Lajos, az MDF európai parlamenti listavezető-jelöltje egy éve azt jelezte, hogy támogatják az Országgyűlés feloszlatását, és ha ehhez ismét nem lesz meg a többség, egyeztetést kezdeményeznek az ellenzéki pártokkal egy közös miniszterelnök-jelöltől.

Fodor Gábor, aki akkor még az SZDSZ elnöke volt, helyeselte Gyurcsány Ferenc lemondását, és a Magyar Televízió azóta már megszűnt Nap-Kelte című műsorában kijelentette, hogy pártja nem törekszik koalícióra, de "kívülről" támogatni fogja a reformokat.

Az MSZP elnöksége azonban ekkor még nem látott ennyire előre. A kongresszus után minden nap ülésezett: eldöntötte, hogy április 6-án nyújtja be a konstruktív bizalmatlansági indítványt, amelyről április 14-én dönthet az Országgyűlés. Ez még könnyen ment, de utána megpróbáltak miniszterelnök-jelöltet találni, ami az elmúlt 20 év leglátványosabb közéleti tragikomédiájává fajult.

Kiss Péter kancelláriaminiszter, az MSZP alelnöke már 2009. március 22-én elmondta, hogy nem pártpolitikust keresnek. A sajtóban még aznap felbukkant Bajnai Gordon, Békesi László, Bokros Lajos, Gráf József, Kiss Péter, Surányi György és Simor András neve.

Gyurcsány Ferenc lemondásáról tudósítva azonban még a brit és az amerikai sajtó is kiemelte, hogy a kormányfő nem nevezte meg az utódját, tehát lehet, hogy csak a pártját zsarolja, és a hivatalában marad. Gyurcsány Ferenc ezt még aznap cáfolta a Magyar Távirati Irodának. Nyilatkozott a Reutersnek is: azt mondta, hogy a gazdasági visszaesés a vártnál is nagyobb lehet. Egy éve, 2009. március 22-én este pedig a Magyar Televízió A szólás szabadsága című műsorában vendégeskedett Gyurcsány Ferenc, aki akkor még azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy az új kormány tagjai között jobboldaliak is lesznek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. március 28. 21:46
×
×
×
×