eur:
394.05
usd:
364.76
bux:
65384.6
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna

Tölgyessy: A Jobbik nagy hibát követett el, hogy háborús módon válaszolt

A lelki megújulásnak és a gazdasági változásoknak együtt kell járnia az országgyűlési választásokat követően - mondta az InfoRádiónak adott interjújában Tölgyessy Péter alkotmányjogász. A politikai elemző a Közép-európai Egyetemen tartott, "Tükröm, tükröm..." címmel megrendezett konferencia után arról is beszélt, hogy az MSZP előtt két lehetőség áll, az egyik az átalakulásé, a másik pedig az, hogy nagyon mélyre kerül. Tölgyessy Péter szerint a szavazatmegosztás miatt akár 400-500 ezer voksot is elveszíthet a Fidesz, ám a Jobbik brutális válasza sok jobboldali számára elfogadhatatlan.

Milyen örökség vár a következő kormányra?

Rettenetes örökség vár a következő kormányra. Mondjuk ki: ez a Fidesz lesz. Nem tudom elképzelni, hogy a Fidesz ne kapjon abszolút többséget.

Rosszabb örökség vár a Fideszre, mint 1990-ben az MDF-re?

Egyértelműen. A gazdasági helyzet is rettenetes, de akkora visszaesés nem lesz, mint akkor volt. De van egy fontosabb dolog: a lelki helyzet. Ez az ország rettenetesen el van fáradva. Ha belegondolunk, a nagy olajválság óta, tehát nagyjából 1975 óta egyik válságról a másikra bukdácsolunk.

Most melyiket tenné az első helyre? A lelki megújulást, a lelki felfrissülést vagy a gazdasági változtatásokat?

Az a gyanúm, hogy a kettő szorosan összefügg. Itt van egy hihetetlenül súlyos értékorientáció válság. Nem világos ebben az országban nagyrészt, hogy mi a jó, mi a rossz, és ennek vannak gazdasági következményei. Sőt, én szemérmetlenül azt mondom, hogy a gazdasági bajainknak a végső oka is nagyon sokszor ez. Tehát a magyar társadalom másképp reagál például olyasmire, mint a kamat. Aki nagyon fogyasztani akar, az olyan kamatra is fölveszi a hitelt, amire a tankönyvek szerint nem kéne fölvennie, de a magyar ember fölveszi, mert benne van a fogyasztás iránti hallatlan vágy, ami a Kádár-korszak, de ha akarom, akár dzsentri örökség is. Másképp reagál ugyanarra a közgazdasági szabályzóra egy magyar, mint egy cseh.

A demokratikus értékek megtartása mellett kell-e rendszert váltani?

A rendszerváltást én arra tartom fenn, hogy van piacgazdaság meg nem piacgazdaság, van diktatúra meg demokrácia.

Meg kell újítani a kapitalizmust? Meg kell újítani a piacgazdaságot?

Abban az értelemben szerintem nem, hogy rendszerszerűen váltani. De az is világos, hogy modellváltásra feltétlenül szükség van, a magyar kapitalizmusnak egy olyan létező modellje alakult ki, amit egy hallatlan ellenszenv övez. Mindenhol igazságtalanságot éreznek az emberek. Ezen túl a magyar gazdaság nem képes növekedni olyan tempóban, amit úgy szeretnénk nagyjából 2002-2003 óta. És ez 1997 előtt is így volt.

Nagyjából a nagy olajválság óta egyik válságból a másikba bukdácsolunk. Ezen biztos, hogy változtatni kell, mert így nem maradhat. Ennyi válság után olyan agresszió, frusztráció van a magyar társadalomban, olyan gyűlöletmennyiség, hogy ennek mind-mind meg kéne szűnnie. Mindezek a bajok szerintem mind a modell mélyén lévő gondokból származnak, és ezeknek meg kéne változni úgy, hogy nem felülről, nem erőszakkal próbálja a kormány a változást kikényszeríteni, mert annak a magyarok ellen állnának. Minden felülről való erőszakos kísérletnek ellenálltak. De ha belegondolunk, hogy kik akartak itt felülről változtatni az elmúlt hatvan évben, jól is tették. Az elmúlt nyolc-tíz évben mindig arról beszéltünk, hogy itt politikai lövészárkok vannak, az MSZP és a Fidesz szemben áll egymással. Ön szerint megváltozhat-e a politikai szerkezet április 25-e után?

Nem tudjuk, hogy megváltozik-e, de most egy olyan lehetőség nyílt ki, ami nem volt meg lényegében 15 éve. Ez a szerkezet az MSZP oldalán 1994-ben megvolt már, az abszolút többséggel és az SZDSZ-szel való koalícióval kétharmados többséggel. A másik oldalon, a Fidesz oldalán pedig 1998-ra nagyjából véglegesült a jobboldal is. Azóta igazán lényegi nem történt a magyar politikában, sőt, egyre csúnyább lövészárok-háború jött. Most újra megnyílt a lehetőség, hogy ez megváltozzon, és nagyon jó dolog, hogy megváltozhat. Furcsa mód itt nem annyira a Fidesz hozta az áttörést, hanem a Jobbik, amely szabályosan kiütötte a nagypárti pozícióból az MSZP-t.

Mi lesz a szocialista párt jövője? A többi kelet-európai utódpárt sorsára juthat? Vagy nagyon kicsire összemegy, vagy adott esetben meg is szűnik?

Az a válaszom erre, hogy nem tudjuk. A szocialista párton belül valami hihetetlen erős szolidaritás élmény van, hogy együtt kell maradni, össze kell tartani. Mindenfélét lehet csinálni, helyezkedni, kibeszélni, lökdösődni, mindent, csak a pártot elhagyni nem, mert aki otthagyja a pártot, az elveszett ember, az halott ember a baloldal számára.

Ön is úgy fogalmazott a CEU-n tartott előadásában, hogy az MSZP vezető tisztségviselőinek a hetven százaléka elveszti az egzisztenciáját tavasz után.

Legalábbis a politikusi egzisztenciáját. Ugyanakkor egyfelől ott van az a hit, hogy együtt kell tartani, és előbb vagy utóbb fordul a kocka, és újra mi jövünk, másfelől pedig olyan megpróbáltatás fogja érni a szocialistákat, amiket valószínűleg '56 óta nem érte őket. A rendszerváltásnál is nagyon megijedtek, és akkor úgy tűnhetett, hogy annak a szerkezetnek vége lesz, amit szeretnek, de aztán szinte alig tettek valamit, a többiek kudarcai, a rendszerváltás bajai 1994-re, tehát lényegében azonnal, a következő ciklusra már fölemelte őket. Most viszont erre reálisan nem nagyon számíthatnak.

Azt mondta, hogy fordulhat a kocka. Maradhat az MSZP váltópárt?

Akkor, hogyha a többiek retteneteset hibáznak, és rettenetes gazdasági, társadalmi bajok következnek. Az MSZP előtt két dolog áll reálisan, ha a többiek nem követnek el akkora hibákat. Az egyik, hogy nagyon átalakul a párt. A történelemtől jó párszor kapott az elmúlt húsz évben ilyen-olyan esélyt, hogy átalakuljon, de ezzel nem vagy alig élt. Most sem látszik az az erő, ami átalakítaná.

A másik, hogy most nagyon mélyre kerül, összeveszik, meghasonlik, szétesik. És jelentkezik helyére valaki más. Az MSZP egy részére máris bejelentette az igényét, baloldali alternatívaként a Lehet Más a Politika, amely kezdő párthoz képest kifejezetten jól gyűjti a cédulákat. És látni kell, hogy az MDF is egy kihívás ellene. A reformergondolkodásnak, ami fontos része volt a baloldalnak, a mitikus alakja Bokros Lajos, az MDF listavezetőjeként indul.Hogy ha az LMP is és az MDF is ugyanolyan kondíciókkal áll neki a választásnak, akkor ön szerint ki kerülhet ki győztesen?

A dolgok dinamikáját tekintve inkább a Lehet Más a Politika. Az MDF megpróbált mindenkit összegyűjteni, aki kihullott valamiért a politika színpadáról, és meglehetősen egy üzleti vállalkozás módjára nyúlt hozzá ehhez az üres erőtérhez, ám politikai oldalváltásával óriási hitelvesztést szenvedett el az elmúlt időkben. Dávid Ibolya személyét illetően szabályos zuhanásszerű a hitelvesztés. Ez nagyon meggyengíti az MDF pozícióit, de ettől, hogyha elég jelöltje van, bejuthat a parlamentbe. A Lehet Más a Politika a semmiből jött, az a sok-sok baj, bűn, hiba, ami az összes párthoz kötődik, de az MDF-hez aztán különösen, az mind-mind nincsen nála. Rengeteg új embert hoz be a politikába.

Megjelenhet az LMP-nél az az effektus, mint a Jobbiknál, hogy ti még nem voltatok, ti még tiszták vagytok?

Nagyon nagy erővel megjelenhet, és rengeteg baloldali szavazó keresi a pártját. Az MSZP azt ajánlja, hogy fogjátok be az orrotokat, és mégis szavazzatok ránk. Akinek ez nem tetszik, az jelentős arányban megjelenhet a Lehet Más a Politikánál. Ha kellő helyen és erővel el tud indulni, meglepetést is okozhat ez a párt.

Tehát jelen pillanatban azt elmondhatjuk, hogy az MDF és az LMP az MSZP-nek árt a legtöbbet?

Az MSZP számára a választások tétje ma már nem más, mint a létező pártkeretek megőrzése. Tehát már rég nem arról van szó, hogy megtarthatja a kormányt, az réges-rég elveszett, és már elég rég nem arról van szó, hogy megszerezheti az egyharmadot. Most már azért küzd az MSZP, hogy úgy maradhasson, ahogy van, ahogy megszokta, aztán később, ha a szerencse úgy hozza, újra visszaléphessen az erős szerepbe. Ha most a két kis párt, tartósan levesz egy-egy részt a szocialisták közönségéből, az tovább ronthatja az MSZP kilátásait a létezésért való küzdelmében.

Csak a Fidesz - ezt mondta Orbán Viktor március 15-én a legnagyobb ellenzéki párt ünnepi nagygyűlésén. Orbán Viktornak félnie kell a szavazatmegosztástól?

Azt képzelem, hogy félnie kell. Nincs erre közvélemény-kutatás, hogy mennyi ember gondolkodik ilyesmin, de az egymáshoz közel állónak látszó pártok között olykor a szavazat megosztás tömeges volt. Annak idején az SZDSZ és a Fidesz között 1990-ben tömeges volt, és az MSZP és az SZDSZ között is volt ilyen az utolsó választásokon.

Akkor ezek szerint a Fidesz közel áll a Jobbikhoz, vagy a Jobbik a Fideszhez?


Vannak olyan szavazók, akik számára mindkettő a nemzeti oldal pártját jelenti. Ám most nem Európai Parlamenti választás lesz, most két szavazatot lehet leadni. Az átlagpolgár általában fontosabbnak érzi az egyéni kerületi szavazatot, és a listán esetleg a másikra szavaz, hogy azok is kapjanak azért valamit, ők is jussanak be. A Fidesz számára ez elvileg nem kevés szavazat elveszítését jelentheti.

Mennyit körülbelül?

A felső határ szerintem négy-ötszázezer, ami nagyon jelentős lehet, de nagyon megváltozik a helyzet. Szabályos frontvonal húzódik ma már a Fidesz és a Jobbik között, és a helyzet nyilvánvalóan fokozódni fog. A dolog úgy kezdődött, hogy a Fidesz először hallgatott a Jobbikról, ez lehetett az alapelv. Most már jó néhány hete a jobboldali nagyságok, lapok elkezdenek beszélni a Jobbikról, és a Jobbik meg úgy válaszolt, ahogy egy radikális párt válaszol, brutális erővel, és az Orbán Viktornak címzett nyílt levélben például a hazaáruló szó, meg a "Likud testvérpártotok" is szerepel, és ez nagyon sok jobboldali szavazó számára ebben a pillanatban rettenetesen sok, bántó és elfogadhatatlan. A Jobbik nagyon nagy hibát követett el, hogy háborús módon válaszolt, mert ezt az átjárást, ennek a lehetőségét jócskán beszűkíti. De hogy ez mekkora lesz, hogy lesz, ez a választások napján dől el.

Hanganyag: Németh Zoltán

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József az Arénában: a moszkvai merényletet nem csak az Iszlám Állam szervezte

Kis-Benedek József az Arénában: a moszkvai merényletet nem csak az Iszlám Állam szervezte

Az Iszlám Állam mellett ukrán katonai hírszerzést sejti a 137 ember halálát követelő múlt pénteki terrortámadás mögött Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, címzetes egyetemi tanár, az MTA doktora. Az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt arról is, hogy folyamatosan erősödik az együttműködés Irán, Oroszország és Kína között, és részletesen szólt arról is, hogy miért fontos az izraeli miniszterelnöknek, hogy háborúzzon a gázai övezetben, és kik támogatják ebben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.28. csütörtök, 18:00
Havasi Katalin
a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×