eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar

Tölgyessy: nagyobb lesz a hiány, ha nem megszorítással kezd az új kormány

Mindenki tudja, hogy a mostani állapotok nem mehetnek tovább - jelentette ki Tölgyessy Péter az MR1-Kossuth Rádió reggeli műsorában. A várható győztes alig-alig mond többet, mint hogy ha jobban kormányozzák majd az országot és kevesebb a korrupció, akkor nagyobb áldozatok és főleg megszorítások nélkül ki lehet jönni a bajból. Az új kormánynak teljesen új támogatási rendszert kell megteremteni, és annak még egyáltalán nincs meg a fedezete - vélte a politológus, aki szerint, ha a kormány nem rögtön megszorítással kezdi - ami aligha valószínű -, akkor nagyobb lesz a hiány.

Januárban és februárban egyértelműen javultak a gazdasági mutatók - közölte Tölgyessy Péter az MR1-Kossuth Rádió reggeli műsorában. Decemberben még rossz ipari adatokat produkáltunk, de a legújabb adatok egyértelműen azt mutatják, hogy elértük a gödör fenekét és elindultunk fölfelé.

A végleges adatok szerint tavaly 6,3 százalékot esett vissza a magyar gazdaság. Az unió huszonhét tagállama közül tizenhétben ennél kedvezőbb, hatban rosszabb adat volt - tehát a rosszabbak közé tartozunk. És ami a legfontosabb, hogy mi vagyunk az az ország, ahol legelőször jelentkeztek a válságjelek, és szinte nálunk láthatjuk a legutoljára a kifelé vivő jeleket - tette hozzá a politológus. Az euróövezet már tavaly, a harmadik negyedévben növekedésnek indult.

Nálunk a legmagasabb az infláció az unióban

Nagy pozitívum azonban, hogy az egyik legjobb a költségvetési mérlegünk. Másutt ugyanis nagy költekezéssel próbálták enyhíteni a válságot, mi azonban, ha akartuk volna se tehettük volna ez. Ugyanakkor jókora adó-, áfa- meg jövedékiadó-emelések voltak, és emiatt az egész unióban nálunk a legmagasabb az infláció.

Mégis azt lehet mondani, hogy minden remény megvan arra, hogy akár már most tavasszal, de legkésőbb ősszel elinduljon a növekedés - vélte Tölgyessy.

Bárhova nézünk, bajokat találunk Magyarországon, és nem csak szűk értelemben vett gazdasági gondokat. Az oktatás, az egészségügyi ellátás adatai egyre rosszabbak, szinte mindenütt lemaradást lehet látni. A térségben, minket kivéve, mindenütt dinamikus volt a növekedés. Némelyik országban szabályosan száguldott a gazdaság, tíz százalék vagy a fölötti növekedést produkálnak, mi pedig 2001 óta egyre lassabban növekedtünk. De hiba volna azt mondani, hogy csak az utolsó nyolc év kormányainak a hibái, bűnei okozták ezt a dolgot - mondta az alkotmányjogász.

A piaci nyitás előnyeit sokszor már korábban learathattuk. Egy részüket még a szocializmusban - a kis magánvállalkozások már akkor megvoltak -, és kilencvenes években a privatizáció előnyeit is elsőként arattuk le. De talán a legfontosabb bajunk az, hogy az a régi magyar modell, amit olyan sikeresnek gondoltunk 30-40 évvel ezelőtt, mára vészesen elgyengült, megszűnt a felhajtó ereje. Ez a modell került válságba, ez lehet talán a bajaink végső okozója.

Harminc éve válságban vagyunk


Ez az az ország, amely több mint harminc év óta bajban, válságban van. Olyan időszakunk tulajdonképpen csak 1997 ősze és 2001 nyara között volt, amikor négy-öt százalék fölötti növekedést jegyezhettünk fel, és ennek az eredménye a magyarok kétharmadához el is ért. Egyébként egyik válságból a másikba mentünk.

Az első nagy megszorító csomag 1979-ben érte a magyar társadalmat, az első tipikusan megszorító reformer gazdasági csomag már 1977-ben megszületett. De egyre rövidebbek a ciklusok. Régebben az osztogató szakaszok hosszabbak voltak, most pedig nagyon rövidek, szinte egymást érik.

A reformközgazdászok szerint az a baj, hogy nem piacosítunk eléggé, a másik oldal pedig azt mondja: lehet, hogy az egész gondolkodás hibás volt. Lehet, hogy a piacosítással volt a baj, lehet, hogy az egész világ kapitalizmus-rendszerével, egyre erősebb a magyar társadalomban a rendszer egészének a tagadása. A Magyarországon megvalósult kapitalizmust a társadalom egyre nagyobb része tartja igazságtalannak és sikertelennek. Valószínűleg minden korábbinál nagyobb feladat vár a következő kormányra.

Nem minden területen pozitív a költségvetés

A tavalyi költségvetés nagyjából a terveknek megfelelően alakult, viszont nem lehet azt állítani, hogy ez a költségvetési örökség egyértelműen és minden területen könnyű és pozitív lenne.

Először is a hiány tervezett szintje nagyon nehezen lesz tartható, ha egyáltalán az lesz. A költségvetési hiány talán a háromnegyedét, de lehet, hogy az egészét el fogja költeni a kormány májusig, mire az új kormány föláll. Tavaly, amikor eltörölték a 13. havi bért a közalkalmazotti szférában, akkor a szakszervezetek pótlékot harcoltak ki. Azt két részletben a kormány már is kifizette, tehát a közalkalmazottak úgy fogják érezni, hogy áprilistól kevesebbet kapnak.

A kormány jelentősen megvágta a fűtés és a gázár támogatására jutó keretet, a pénz elfogy áprilisra. Az új kormánynak egy teljesen új támogatási rendszert kell megteremtenie, és annak még egyáltalán nincs meg a fedezete. Óriási hiányok vannak a közösségi közlekedésben, az önkormányzati szférában, az egészségügyben. Nincsenek könnyen mozgósítható források, így azt lehet mondani, ha a kormány nem rögtön megszorítással kezdi, akkor nagyobb lesz a hiány, márpedig aligha kezdi.

Jöhet a válság második hulláma is

Mindenki tudja, hogy ez így nem mehet tovább. A várható győztes alig-alig mond többet, mint azt hogy, ha jobban kormányozzák majd az országot és kisebb lesz a korrupció, akkor nagyobb áldozatok és főleg megszorítások nélkül ki lehet jönni a bajból. Csakhogy nemcsak rajtunk múlik ez, hanem nagyrészt a világgazdasági helyzeten. A legvalószínűbb, hogy lesz növekedés, de a térségben kisebb, mint a válság előtt volt. Az sem zárható ki, hogy a válságnak jön egy második hulláma, hiszen minden nagy válság több hullámban jött.

Ha két-három százalékos növekedés várható a jövő évtől kezdve Magyarországon évente, akkor a 2008 nyarának szintjét valamikor 2013-ban érhetjük el, és a 2006-os tavaszi fogyasztás szintjét meg félő, hogy a következő választásokig sem tudjuk elérni - jelentette ki Tölgyessy Péter a 180 percben.

Orbán Viktor közösségi célokat is ígért a társadalomnak
Ha a magyarok valamiben nagyon ügyesek, akkor éppen annak a kivédésében, hogy felülről, erőszakosan formálják át őket - vélte Tölgyessy. Ez az értékvilág nem maradhat változatlanul. Orbán Viktor nemrég mondott egy, a közönségét magával ragadó beszédet, amelyben képes volt nemcsak gazdaságpolitikai célokat megjelölni, hanem közösségi célokat is ígérni. De még egy sikeres politikusi megszólalás sem változtathat ezen az értékvilágon; okos intézmény-átalakítás - nem doktriner, hanem nagyon megfontolt átalakítás - és a személyes példamutatás szükséges.

Tehát a felül levők, a nyilvánosság előtt szereplők személyes példamutatása. Ezzel talán ki lehet mozdulni ebből a régi, sok bajtól szenvedő értékvilágból, és előrevezető változásokat lehet elindítani - közölte Tölgyessy Péter a 180 percben.

Címlapról ajánljuk
Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

A világbajnok BMX freestyle-os néhány évre abbahagyta a versenyzést, de amikor a sportága bekerült az olimpiai programba, hamar visszatért. A népszerű influenszer az InfoRádióban elmondta: a BMX freestyle-ban nem lehet előre jósolni vagy esélyeket latolgatni, sok tényezőtől, körülménytől függ, hogy sikerül egy-egy verseny, de a kvótaszerzés lesz a célja a júniusi, budapesti olimpiai selejtezőn.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 20. 13:40
×
×
×
×