Az első választók kevésbé aktívak, mint az idősebb generációk. A probléma azonban nem csak az idei évre, azaz 20 évvel a rendszerváltás után igaz, hanem már 1990-ben is így volt - mondta az InfoRádióban Bokor András, a pártoktól független elsőválasztó.hu-t működtető alapítvány munkatársa.
Nagyjából 110 ezer fiatal életében először járulhatna idén az urnához. Hogy hányan lesznek, egyelőre nem tudható, az azonban igen, hogy a tavalyi európai parlamenti választáson az első választók inaktivitása nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában magas volt.
A problémával az unió is foglalkozott, de a választ nem tudta megadni, csak arra mutatott rá, hogy a politikusok kevéssé próbálják megszólítani a fiatalokat. Ráadásul a 18-20 éves nemzedék számára már nem különleges lehetőség a plurális demokrácia, hanem egy olyan alapjog biztosítéka, amellyel ha akar él, ha akar nem.
Az idősebbek talán azért is értékelik jobban a választás szabadságát, a többpártrendszert, mert számukra ez nem volt mindig adott - mondta Bokor András.
Az első választók jellemzően azért maradnak távol a szavazástól, mert a voksolást vizsgahelyzetként élik meg, politikai álláspontjuk pedig nincs, hiszen a politikusok általában a rendszerváltás előtti időszakról vitáznak, ami az 1990 után született fiatalokat nem érdekli, és nem is értik - mondta az InfoRádiónak az Európai Választási Szakértők Egyesületének főtitkára.
Tóth Zoltán elmondta azt is: míg a választásra jogosultak körében átlagosan 50-55, legfeljebb 60 százalékos a részvétel, addig az első ízben választásra jogosultaknak mindössze 15 százaléka szokott az urnákhoz járulni.
Az össztársadalomban egyébként a legkevésbé iskolázottak és a legszegényebbek szavaznak a legkisebb arányban, körükben a fiatalok szinte egyáltalán nem aktívak politikailag.
Az egyesület egyébként igyekszik aktivizálni az első választókat: minden pénteken választókorba lépett diákokat látnak vendégül a Parlamentben, ahol előadást tartanak nekik a voksolásról.
Hanganyag: Herczeg Zsolt