eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar

Mit árul el rólunk az adószám?

Napi rendszerességgel használjuk az orvosnál, az APEH-nél, a vállalkozással kapcsolatos ügyek intézésénél és megannyi hivatalban, amikor adatszolgáltatásra kerül a sor, mégse tudunk sokat az állami szervek által kreált nyilvántartási számokról.

Sok helyen alkalmaznak egyedi azonosítókat, személyek, termékek vagy éppen információk egyértelmű azonosítására. Talán a legjelentősebb adatnyilvántartó rendszerek az állami szervek, amelyeknél minden egyes állampolgár egyedi azonosító számot kap. A különböző hatóságok nyilvántartásaiban az állampolgárok azonosítói nemcsak különböznek, hanem a képzési szabályuk, illetve karakterszámuk is eltér. Így még véletlenül se fordulhat elő egyezés két külön alrendszerben sem.

Azt, hogyan kell képezni a személyazonosító jel helyébe lépett adóazonosító jelet, Társadalombiztosítási Azonosító Jelet (TAJ szám), valamint a személyiadat- és lakcímnyilvántartás azonosító kódját, meg lehet tudni a "személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról" szóló (1996. évi XX.) törvényből.

Az adóazonosító jel képzése

A magánszemélyek adózási információinak nyilvántartásában és az adózási kötelezettségek teljesítésében játszik fontos szerepet a magánszemélyek adóazonosító jele, mely nem keverendő össze a nem magánszemélyek adószámával. Ennek a számnak a képzési szabályai talán a legbonyolultabbak a cikkben szereplő három nyilvántartási szám közül.

Az adóazonosító jel egy tíz számjegyből álló azonosító szám. Az azonosító számnak első számjegye fixen a nyolcas értéket veszi fel (ez az adóalany magánszemély voltára utal). A következő öt szám (2-6. számjegy) a személy születési időpontja és 1867. január 1. között eltelt napok száma, az ezt követő három szám (7-9. helyeken) pedig egy, az azonos napon születettek megkülönböztetésére szolgáló véletlenszerűen képzett szám. Az utolsó számjegy egy ellenőrző szám, melynek megvizsgálásával 90 százalékos eséllyel azonnal kideríthető, hogy az adott adószám érvényes-e vagy sem.

Az adószám ellenőrzőszámának képzési szabálya, hogy az 1-9. helyen álló számjegyeket összeszorozzuk külön-külön azzal a számmal, ahányadik helyen szerepelnek az adószámban, a szorzatukat összeadjuk. Az így kapott szorzatösszeget pedig elosztjuk 11-gyel, és az osztás maradéka lesz az adószám 10. számjegye. (A 7-9.számjegy nem adható úgy ki, hogy a 11-gyel való osztás maradéka tízzel legyen egyenlő.

A TAJ szám képzése

A kilenc számjegyből álló TAJ szám képzése a három azonosítószám-típus közül a legegyszerűbb. Az első nyolc számjegy egymás után sorban kerül kiosztásra, a kilencedik számjegy pedig egy ellenőrző szám, amelyet úgy képzenek, hogy a páratlan helyen álló számjegyeket hárommal, a páros helyen állókat pedig héttel szorozzák. Az így kapott számokat összeadják, elosztják 10-zel, és az osztás maradékát hozzáírják a sorban kiadott 8 számjegyhez kilencedik számként.

A személyi azonosító képzésének szabályai


A lakcím kártyán szereplő 11 jegyű személyi azonosító kód első számjegyének képzési szabálya 1997. január elsejével megváltozott. Az 1997. január 1. előtt született polgárok kódjai még a polgár nemére, születési évszázadára, valamint állampolgárságára is utaltak, az 1996. december 31. után képzett azonosítókból azonban már csak a személy nemére és születési évszázadára lehet következtetni.

Az új, 1997-től élő jelölési rendszerben megváltoztak az első helyen álló a hármassal és négyessel kezdődő számok jelentése. Míg 1996. december 31-ig élő rendszerben a hárommal és négyel kezdődő azonosítók birtokosai a XIX. században születettek voltak, addig az új módszer szerint képzett hármas és négyes számok már a XXI. század szülötteit takarják.

A személyi azonosító 2-7. számjegyei a polgár születési évének utolsó két számjegyét, a születés hónapját és napját tartalmazzák, a 8-10. számjegyek az azonos napon születettek születési sorszáma, a 11. szám pedig egy ellenőrző szám.

Az ellenőrző számot a személyi azonosító esetében úgy képzik, hogy a 11. helyen álló számot megszorozzák eggyel, a 9. helyen álló számot kettővel, és így tovább egészen az első helyen álló számjegyig, amit tízzel szoroznak. A 10 tíz szorzatot összeadják, és a szorzatösszeget elosztják 11-gyel. Ennek az osztásnak a maradéka lesz egyenlő az ellenőrző számmal. (Olyan 8-10. helyen álló sorszám nem osztható ki, amivel az osztás maradéka tízzel lenne egyenlő.)

Címlapról ajánljuk
Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

A világbajnok BMX freestyle-os néhány évre abbahagyta a versenyzést, de amikor a sportága bekerült az olimpiai programba, hamar visszatért. A népszerű influenszer az InfoRádióban elmondta: a BMX freestyle-ban nem lehet előre jósolni vagy esélyeket latolgatni, sok tényezőtől, körülménytől függ, hogy sikerül egy-egy verseny, de a kvótaszerzés lesz a célja a júniusi, budapesti olimpiai selejtezőn.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 20. 13:40
×
×
×
×