A rendszerváltás idején az új alkotmányhoz kapcsolódóan egy sor olyan törvény született meg még az egypárti parlament döntése nyomán, amelyek a nemzetközi jogban is elismert alapjogokat biztosítják. Ilyen volt a gyülekezési jogról, a pártokról, a választásról szóló törvény, valamint az 1989. évi hetedik törvény a sztrájkról. Korábban Magyarországon évtizedeken át tilos volt munkabeszüntetést tartani - mondta az InfoRádiónak Hack Péter volt országgyűlési képviselő.
Éppen ezért a kérdésben nem is volt tapasztalata az ország vezetésének, a törvény pedig olyan időszakban született, amikor a piacgazdaság keretei nem alakultak ki. A jogszabályt ráadásul olyan politikai többség fogadta el, amely hagyományosan arra volt büszke, hogy a dolgozók érdekeit képviseli, még ha ezt a valóságban nem is tette meg - magyarázta az egykori Ellenzéki Kerekasztal tagja.
A sztrájkról éppen ezért egy olyan, mindössze hét paragrafusból álló törvény született, amely az akkori kor lenyomatát tükrözi, és egyáltalán nem számol azzal a komplex társadalmi jelenséggel, ami a XXI. században kialakult - fogalmazott a jogász, hozzátéve: abban az időszakban minden alapjogot olyan felfogásban szabályoztak, hogy azok minél kevesebb korláttal érvényesüljenek.
Hack Péter emlékeztetett: nemrégiben az állampolgári jogok országgyűlési biztosa vetette fel, hogy indokolt a közszolgáltató szférában szabályozni a sztrájkot, hiszen a kiszámíthatatlanság és az, hogy gyakran a minimális szolgáltatást sem biztosítják, óriási nehézséget okoz a lakosságnak és a munkaügyi konfliktusban nem érintett állampolgárok alapjogait korlátozza.
Hanganyag: Herczeg Zsolt