eur:
393.81
usd:
365.11
bux:
65384.6
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna

Tíz új urándúsító üzemet akar létesíteni Irán

Az iráni kormány jóváhagyta tíz új urándúsító üzem létesítésének tervét - jelentette be az IRIB iráni állami rádiós és televíziós társaság.

Mahmúd Ahmadinezsád elnökletével vasárnap tanácskozott a kormány, amely úgy döntött, hogy öt létesítmény építését azonnal, további ötét pedig két hónapon belül megkezdik. Az üzemek mérete és teljesítménye azonos lesz az ország egyetlen működő urándúsító létesítményéjével, a natanzi komplexuméval.

A kormány szerdán tárgyal annak lehetőségéről, hogy az ország maga dúsítsa 20 százalékosra uránkészletét. Ahmadinezsád azt a feladatot tűzte a kormány elé, hogy az atomerőművek működtetéséhez szükséges nukleáris fűtőanyagból - azaz a 20 százalékos dúsítottságú uránból - évente 250-300 tonnát állítsanak elő Iránban.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) adatai szerint az Irán középső részén fekvő Natanzban 8600 gázcentrifugát állítottak üzembe, de csak négyezret használnak az urán dúsításához szükséges berendezésekből. Az ipari méretű gyártást lehetővé tévő natanzi létesítmény elvileg 54 ezer gázcentrifugát is befogadhat. A Kúm közelében épülő, szeptemberig titokban tartott urándúsító létesítményben csak mintegy háromezer gázcentrifugát fognak működtetni. Az évi 250-300 tonna nukleáris fűtőanyag előállításához legalább félmillió gázcentrifugára lenne szükség.

Ezek a bejelentések néhány órával azután hangzottak el, hogy az iráni parlament felszólította a kormányt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ) való együttműködés szűkítésére. A parlamenti döntés válaszul született a NAÜ kormányzótanácsának pénteken elfogadott határozatára, amelyben követelték Teherántól, hogy függessze fel újabb, kúmi urándúsító üzemének építését.

A teheráni kormány döntései minden bizonnyal tovább mélyítik a feszültséget Irán és a Nyugat között. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt állandó tagjából és Németországból álló csoport továbbra is diplomáciai megoldást szorgalmaz a hosszú ideje vitatott iráni atomprogram ügyében, de egyelőre azt nem tudni, hogy a nyugati nagyhatalmaknak sikerül-e Oroszországot és Kínát rábírni az Iránt sújtó szigorúbb ENSZ-szankciók elrendelésének támogatására.

Címlapról ajánljuk
Hét órán belül két késelés Londonban - képek

Hét órán belül két késelés Londonban - képek

Alig terjedt el a brit közösségi médiában egy londoni vonaton történt, brutális késelésről szóló videó, pár órával később egy metróállomásról jelentettek hasonló támadást. A késes támadások korábban bűnbandák vagy tinédzserek leszámolásaira voltak jellemzők.

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×