Ha vitatott tartalmú fogalmak merülnek fel, először azt kell vizsgálni, hogy azoknak az adott állam jogalkalmazó szervei, intézményei adnak-e valamilyen, a belső jog szerinti autentikus értelmezést. Ha a kérdésről nincsenek írott jogi szabályok, a joghézag feltöltése a tagállami bíróságok feladata, akár más államok belső jogi rendszerében foglaltak analógiájára is - mondta az InfoRádiónak Lattmann Tamás nemzetközi jogász a Magyar Gárdával kapcsolatos jogi huzavonákról.
A szakértő hozzátette: Ausztriában vagy Svájcban szigorúbban határozzák meg a véleménynyilvánítás, az egyesülési és gyülekezési szabadság korlátait. Az ottani jogi előírások erősebb mérlegelési jogkört adnak a hatóságok számára, amelyek így szigorúbban tudnak eljárni.
A jogi korlátok beállításával a magyar gyakorlatot emberi jogi szempontból a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága vehetné kontroll alá, ám egészen addig, amíg a magyar bírósági ítéletek a Magyar Gárdának és a gárdistáknak adnak igazat, ezek az ügyek nem jutnak el magasabb, nemzetközi szintekre - fejtegette Lattmann Tamás.
A szakértő hozzátette: ha a magyar bírói gyakorlat megváltozna, a panaszosoknak - akik szerint a hatósági jogalkalmazás sérti az emberi jogaikat - európai emberi jogi bírói kontroll elé bocsáthatnák a kérdést, amelyről a strasbourgi testület mondhatná ki a végső állásfoglalást.
Hanganyag: Szépvölgyi István és Litauszky Balázs