eur:
393.83
usd:
365.42
bux:
0
2024. március 29. péntek Auguszta

Magyar lelkiállapot - hogyan lehetne javítani?

Gyerek- és családszeretők, ugyanakkor bizalmatlanok, pesszimisták, szorongóak és individualisták a magyarok. Nálunk a legnagyobb az ellentét az elvárt értékek és a megélt valóság között - derül ki a Kopp Mária által szerkesztett, országos felméréseket gyűjtő tanulmánykötetből.

A magyar társadalom lelkiállapotát 1988 és '95 között romlás, depressziós tünetek, szorongás jellemezte. Az emberek szinte mindenkivel szemben bizalmatlanokká váltak, nemcsak a munkatársakkal, de még a rokonaikkal szemben is, egyedül a házastárs fontossága maradt meg - mondta az InfoRádióban a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos igazgató-helyettesével.

1995 és 2002 között a folyamat megállt, de ugyanezek az emberek 2006-ban már sokkal pesszimistább válaszokat adtak, mint négy évvel korábban - tette hozzá Kopp Mária hangsúlyozva: mindehhez a mostani gazdasági válságnak még semmi köze nem volt.

Miért alakult mindez így? Kopp Mária szerint egy ország lakóinak lelkiállapota nagymértékben függ a jogbiztonságtól, a létbiztonságtól. Csakhogy nálunk 2006-ban az összes vizsgált ország közül a legszorongóbb volt a magyar. Itt gondolták a legtöbben úgy, hogy jövőjük bizonytalan, de egy friss Gallup-felmérésből is az derül ki, hogy Zimbabwéval együtt nálunk mondják a legtöbben, hogy helyzetük reménytelen, és kilátásaik szerint öt év múlva is az lesz. Mindez egy újabb problémára világít rá, hiszen az országuk sokkal jobb helyzetben van, mint Zimbabwe.

Nincs még egy olyan ország, ahol ekkora a különbség az értékelvárások és a valóság megélése között. Nálunk mondják a legtöbben, hogy nem lehet igazán boldog az, akinek nincs gyermeke - a fiatalok 70 százaléka -, 85 százalék tartja fontosnak a hazaszeretetet, ugyanilyen sokan mondják azt, hogy nem lenne szabad adót csalni.

Ezzel szemben a valóság megélése nagyon negatív képet mutat. Az emberek folyamatos stresszben élnek. Egyre többen érzik úgy: rákényszerülnek ara, hogy bizonyos törvényeket áthágjanak, vagy azt, hogy jövőjük kiszámíthatatlan, és azt sem tudják, kiben bízhatnak meg. Mindez állandó stresszhelyzetet jelent. E tekintetben Európában csak az ukránok vagy az oroszok állnak rosszabbul nálunk.

A folyamatos stressz pedig hozzájárulhat az idő előtti megbetegedésekhez és halálozásokhoz. Ahogy Kopp Mária rámutat, Selye János laboratóriumában a tartós stressznek kitett kísérleti állatok mindegyike meghalt.

Magyarországon a 15 és 60 év közötti férfiak 25 százaléka hal meg, míg Nyugat-Európában ez az arány 10 százalék alatt van.

A magyar társadalom ugyan a rendkívül individualista, mindez azonban nem kellene, hogy akadályt jelentsen a civil kezdeményezések előtt. Hollandia is individualista ország, itt mégis igen sok egyéni kezdeményezés jut el fejlett szintre, a nemzeti összetartás is erős. Az ilyen országokban általában az önkéntes szervezetek erősek, Magyarországra azonban ez nem jellemző.

Érdemes példaként tekinteni az északi országokra más szempontból is. Svédországban például igen magas a vállalkozók egymás iránti bizalma, illetve a politikába vetett bizalom, mindez a gazdaság fejlettségén is meglátszik. Nálunk azonban a politika iránti bizalom egy 10-es skálán 2,2-es értéket mutat.

Kopp Mária szerint már csak abban bízhatunk: innen már nincs lejjebb, a gazdasági válság pedig rákényszeríti az embereket arra, hogy a hagyományos értékeket részesítsék előnyben, a pénztőkével szemben a társadalmi tőkét, a bizalmat, a kölcsönösséget.

Hanganyag: Hegedûs Zsuzsa

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×