eur:
393.77
usd:
364.94
bux:
0
2024. március 29. péntek Auguszta

Bajnai baráti jobbot ajánlott a szlovák népnek

A szlovák-magyar miniszterelnöki találkozón megbeszélhető konkrét intézkedéseket kezdeményezett, valamint a Magyarország és Szlovákia közti jószomszédi viszony helyreállítását javasolta Bajnai Gordon abban az írásában, amely hétfőre virradóra jelent meg a Sme című szlovák lap honlapján. A magyar kormányfő úgy fogalmazott: baráti jobbot nyújt a szlovák népnek a két ország közös jövője és közös érdekei partneri érvényesítésének szándékával.

Bajnai Gordon a szlovákul megjelent cikkben hangsúlyozta: meggyőződése, hogy a közös megoldásokra, nem pedig a másik fél legyőzésére kell törekedni. A levél szerint a szélsőségeket karanténba zárva, a nacionalista tirádák ballasztjától megszabadulva új lendületet vehetnének a két ország közötti kapcsolatok.

"Bizalom nélkül nincsen jószomszédi politika. Bizalom nélkül nemcsak az ember, az állam is életképtelen. Ezért kezdetnek azt javaslom, húzzuk ki a viszálykodás egyik méregfogát, s Szlovákia a szlovákiai magyar politikai képviseletek, más kisebbségek és a civil társadalom képviselőivel karöltve emelje vissza az európai normák szintjére a vitatott államnyelvtörvényt" - olvasható a miniszterelnöki írásban.

A magyar kormányfő a cikkében több konkrét javaslatot is tesz. Szerinte e javaslatok jegyében "a problémamegoldás, az akadálymentesítés és a továbblépés" céljával kell találkoznia neki és Robert Fico szlovák kormányfőnek.

Bajnai Gordon kezdeményezi többek közt a Komárom mellett az M1-esre kötő négysávos Duna híd és az Ipoly-hidak megépítését valamint azt, hogy a két ország állapodjon meg a Kassa-Miskolc útvonal átadásának időpontjáról.

Javasolja azt is, hogy Magyarország és Szlovákia működjön együtt a mindkét országban erőre kapó militáns nacionalizmus, romaellenesség és antiszemitizmus megfékezésében, valamint rendszeresen tartson közös kormányülést, hasonlóan az Ausztriával, Horvátországgal, Romániával és Szlovéniával kialakított sikeres magyar gyakorlathoz.

Bajnai Gordon a civil kapcsolatok erősítése érdekében azt javasolja, hogy hozzák létre a Magyar-Szlovák Együttműködés Tanácsát, amely a két ország neves közéleti személyeiből állna, és amelynek működését közösen finanszíroznák és segítenék. A magyar kormányfő szerint Magyar-Szlovák Együttműködési Alap finanszírozhatná pályázati rendszerben az együttműködési projekteket.

Véleménye szerint míg Magyarországon pártviszályok szivárogtak le a társadalom mély rétegeibe, Szlovákiában a többségi nemzet politikai képviselői és a szlovákiai magyarok közti feszültségek nehezítik a gazdasági válság kezelését.

A kormányfő leszögezte: Magyarország nyílt lapokkal játszik. "Nincsenek álságos szándékaink egyetlen szomszédunkkal szemben sem. Ha valamiben hibázunk, félreérthetőek lennénk, kijavítjuk, európai módon elnézést kérünk, és reméljük, hogy viszonosságra találunk" - fogalmazott.

Úgy látja, a kapcsolatok mostani állapotában triviálisnak hangzó dolgokat is újra ki kell mondani, például azt, hogy Magyarországnak nincsenek területi követelései senkivel szemben. "Mindenkor és minden körülmények között tiszteletben tartjuk Szlovákia szuverenitását és területi integritását" - szögezte le.
Álláspontja szerint minden országban vannak ostoba emberek és szélsőséges nézeteket valló csoportok, akik ezt megkérdőjelezik, de Magyarországon egyetlen egy parlamenti erő sincs, amely ezt az alapvetést ne fogadná el. Ebből következően semmi alapja nincs annak, hogy valaki a szomszédban ezzel riogasson, majd erre hivatkozva korlátozza a szabad nyelvhasználatot, csorbítsa a kisebbségi közösségek jogait, példátlan módon kitiltsa a schengeni szomszéd köztársasági elnökét az országból - közölte.

Bajnai Gordon szerint szintén triviális, de fontos leszögezni: nagyszerű dolog az, ha egy nemzet fokozott erőfeszítéseket tesz a nemzeti nyelv és kultúra őrzésére és ápolására. A modern magyar nemzet tagjaiként fejet hajtunk a szlovákság történelmi nagyjai előtt - írta a magyar kormányfő.

"Közös állami keretek közt együtt megélt történelmünket nem engedhetjük át hivatásos provokátoroknak, nacionalista viszálykeltőknek. A vitás, konfliktusos kérdésekben is ideje lenne eljutnunk a megbékélés, a bocsánatkérés, a közös főhajtás gondolatáig, konkrét gesztusaiig" - tette hozzá.

Kitért arra: Szlovákia szövetséges, baráti ország, ám kormányában olyan szélsőséges erő van jelen, amelynek kivénhedt 19-20. századi szemléletmódja mérgezi a szlovákiai politikai életet, olykor sajnos magával rántva a politikai elit egy részét is.

"Nevezhetjük ezt akár megélhetési nacionalizmusnak is, hiszen a szlovák sajtó híradásai alapján egyesek igen jól megélnek ebből. Ez árt országainknak és közös érdekeinknek, a szlovákiai magyaroknak, a szlovák-magyar kapcsolatoknak, és a szlovákiai többségieknek is. Számomra és valamennyi demokratikus magyar párt számára elfogadhatatlan, hogy bármely magyar kormányban helyet kapjon az SNS magyarországi ellenpárja, a szélsőséges Jobbik" - szögezte le írásában.

A kormányfő emlékeztetett arra: 1989-nek köszönhetően Szlovákia és Magyarország viszonya ma már két szövetséges, szuverén állam viszonyát jelenti. "Önrendelkezésüket, szabadságukat azonban kettős félsz terheli. Szlovák részről az állam területi integritásának, magyar részről a szlovákiai magyarok egyéni és közösségi identitásának veszélyeztetettsége. Közös felelősségünk, hogy ezt a bizalmatlanságot feloldjuk" - vélekedett.

Hozzátette: a szlovákok és a szlovákiai magyarok közti viszony egy szuverén nemzet és egy alapjában véve közösségi státusz nélküli félmilliós, vagyis 10 százalékos közösség kiegyensúlyozatlan viszonya, amelyben különféle integrációs és asszimilációs stratégiák feszülnek egymásnak. Magyarország - mint írta - kész segítséget nyújtani ahhoz, hogy ez a viszony normalizálódjon.A cikk magyar nyelvű változata -amelyet a miniszterelnöki kabinet bocsátott az MTI rendelkezésére - teljes terjedelmében:

"Közös felelősséggel

Nemzedékem azzal a hittel kezdett el politizálni, hogy nemzeteink javára fordíthatjuk a rendszerváltás adta lehetőségeket. Egymást segítve léphettünk a NATO-ba, az Európai Unióba. Mi magyarok örültünk, bár kicsit irigykedtünk is, amikor Szlovákia, a kezdeti elszigeteltség után bátor reformokkal sok tekintetben elhúzott mellettünk. Együtt küzdöttük le az év eleji energetikai krízist. Együtt küzdünk Brüsszelben az új tagállamok speciális érdekeiért, az uniós fejlesztési forrásokért.

Bár voltak illúzióink, ma már tudjuk, az euro-atlanti integrációnk nem jelenti azt, hogy egy csapásra megszűnik minden vita országaink között. Azt azonban igen, hogy ha szembesülünk egy gonddal, akkor azt milyen normák mentén illik megoldanunk. Meggyőződésem, hogy a közös megoldásokra, nem pedig a másik fél legyőzésére kell törekednünk. Az uniós nagycsaládon belüli problémák csak így kezelhetőek, és furcsán néznek ránk Európából, ha mi nem így teszünk.

A világ pénzügyi rendszerének megrendülése, gazdaságaink zuhanásszerű visszaesése, a munkanélküliség megugrása, és a létbiztonság megrendülése nehéz és fájdalmas válságkezelési döntések elé állítják országainkat és súlyosan megterhelik társadalmainkat. Magyarországon pártviszályok szivárogtak le a társadalom mélyrétegeibe, Szlovákiában a többségi nemzet politikai képviselői és a szlovákiai magyarok közti feszültségek nehezítik a válságkezelést. Mérgezik a közbeszédet, a mindennapok légkörét, s tovább gyengítik országaink szociális tőkéjét.

Az elmúlt hetek, hónapok történéseinek tükrében különösen fontos az, hogy a korábbiaknál is jóval erősebben hallassák szavukat az építő együttműködés hívei. Közös történelmünk sokszor adott fájdalmas leckét: van vesztenivalónk!

Magyarország nyílt lapokkal játszik. Nincsenek álságos szándékaink egyetlen szomszédunkkal szemben sem. Ha valamiben hibázunk, félreérthetőek lennénk, kijavítjuk, európai módon elnézést kérünk, és reméljük, hogy viszonosságra találunk.

A kapcsolatok mostani állapotában triviálisnak hangzó dolgokat is újra ki kell mondani: Magyarországnak nincsenek területi követelései senkivel szemben. Mindenkor és minden körülmények között tiszteletben tartjuk Szlovákia szuverenitását és területi integritását. Aláírtuk a párizsi békeszerződést, tagjai vagyunk az EU-nak, a NATO-nak, az ET-nek, az EBESZ-nek. Minden országban vannak ostoba emberek, szélsőséges nézeteket valló csoportok, akik ezt megkérdőjelezik. De Magyarországon egyetlen egy parlamenti erő sincs, amely ezt az alapvetést ne fogadná el. Ebből következően semmi alapja nincs annak, hogy valaki a szomszédban ezzel riogasson, majd erre hivatkozva korlátozza a szabad nyelvhasználatot, csorbítsa a kisebbségi közösségek jogait, példátlan módon kitiltsa a schengeni szomszéd köztársasági elnökét az országból.

Szintén triviális, de fontos leszögezni: nagyszerű dolog az, ha egy nemzet fokozott erőfeszítéseket tesz a nemzeti nyelv és kultúra őrzésére és ápolására. A modern magyar nemzet tagjaiként fejet hajtunk a szlovákság történelmi nagyjai előtt. Közös állami keretek közt együtt megélt történelmünket nem engedhetjük át hivatásos provokátoroknak, nacionalista viszálykeltőknek. A vitás, konfliktusos kérdésekben is ideje lenne eljutnunk a megbékélés, a bocsánatkérés, a közös főhajtás gondolatáig, konkrét gesztusaiig.

A helyzet megértéséhez nyíltan kell beszélnünk: Szlovákia szövetséges, baráti ország, ám kormányában olyan szélsőséges erő van jelen, amelynek kivénhedt XIX.-XX. századi szemléletmódja mérgezi a szlovákiai politikai életet, olykor sajnos magával rántva a politikai elit egy részét is. Nevezhetjük ezt akár megélhetési nacionalizmusnak is, hiszen a szlovák sajtó híradásai alapján egyesek igen jól megélnek ebből. Ez árt országainknak és közös érdekeinknek, a szlovákiai magyaroknak, a szlovák-magyar kapcsolatoknak, és a szlovákiai többségieknek is. Számomra és valamennyi demokratikus magyar párt számára elfogadhatatlan, hogy bármely magyar kormányban helyet kapjon az SNS magyarországi ellenpárja, a szélsőséges Jobbik.

1989-nek köszönhetően Szlovákia és Magyarország viszonya ma már két szövetséges, szuverén állam viszonyát jelenti. Önrendelkezésüket, szabadságukat azonban kettős félsz terheli. Szlovák részről az állam területi integritásának, magyar részről a szlovákiai magyarok egyéni és közösségi identitásának veszélyeztetettsége. Közös felelősségünk, hogy ezt a bizalmatlanságot feloldjuk.

4

A szlovákok és a szlovákiai magyarok közti viszony egy szuverén nemzet és egy alapjában véve közösségi státusz nélküli félmilliós, vagyis 10 százalékos közösség kiegyensúlyozatlan viszonya, amelyben különféle integrációs és asszimilációs stratégiák feszülnek egymásnak. Magyarország kész segítséget nyújtani ahhoz, hogy az a viszony normalizálódjon. Az európai nemzeti politika gyakorlatának köszönhetően ugyanis Szlovákia és Magyarország gondoskodása a külhoni szlovákok illetve magyarok iránt alkotmányos kötelezettség. Bizalom nélkül nincsen jószomszédi politika. Bizalom nélkül nemcsak az ember, az állam is életképtelen. Ezért kezdetnek azt javaslom, húzzuk ki a viszálykodás egyik méregfogát, s Szlovákia a szlovákiai magyar politikai képviseletek, más kisebbségek és a civil társadalom képviselőivel karöltve emelje vissza az európai normák szintjére a vitatott államnyelvtörvényt!

Ezt követően pedig ne féljünk a konkrét, kölcsönös kötelezettségekkel, szigorú határidőkkel járó megegyezésektől! Az eddig elfogadottakon túl újabb javaslatcsomagok kellenek, és mindenekelőtt valós szándék, akarat és eszköz a végrehajtásukhoz. Gyorsítsuk fel közös történelemtankönyvek kiadását! Építsük fel a Komárom mellett az M1-esre kötő négysávos Duna-hidat és az Ipoly-hidakat! Állapodjunk meg a Kassa-Miskolc útvonal átadásának időpontjáról! Határozzuk meg az energetikai kapcsolódási pontok beruházási tételeit! Erősítsük a kis- és középvállalkozások közötti kapcsolatokat! Tegyük a munkanélküliség sújtotta határ menti térségek fejlesztését prioritássá! Működjünk együtt a mindkét országban erőre kapó militáns nacionalizmus, romaellenesség és antiszemitizmus megfékezésében! A bizalom fokozatos erősödésével jussunk el oda, hogy Magyarország és Szlovákia rendszeresen közös kormányülést tartson, hasonlóan az Ausztriával, Horvátországgal, Romániával, és Szlovéniával kialakított sikeres magyar gyakorlathoz! Szuverenitásunkat iszonyúan erős szövetségi rendszer védi és garantálja, ezért az egymásnak címzett retorikánkban ne a szuverenitásunkat demonstráljuk, hanem folyamatos aprómunkával az együttműködési és problémamegoldó képességeinkről tegyük tanúbizonyságot! Csak ez tarthatja épen önbecsülésünket és méltóságunkat.

A civil kapcsolatok erősítésére pedig azt javaslom, hozzuk létre a Magyar-Szlovák Együttműködés Tanácsát, amely a két ország neves közéleti személyeiből állna, és amelynek működését közösen finanszíroznánk és segítenénk. Magyar-Szlovák Együttműködési Alap finanszírozhatná pályázati rendszerben az együttműködési projekteket. Indítsunk ösztöndíj-, és diákcsere programokat, szervezzünk együttélés-tábort! Növeljük meg a magyarországi egyetemeken szlovák szakon és a szlovákiai egyetemeken szlovák anyanyelvűként magyar szakon tanulók számát! Erősítsük a testvérvárosi kapcsolatokat!

E javaslatok jegyében, a problémamegoldás, az akadálymentesítés és a továbblépés céljával kell találkozniuk a magyar és szlovák miniszterelnököknek.

Magyarország és Szlovákia minden polgárának érdeke, hogy enyhüljön a feszültség, amely táptalajul szolgált az utóbbi napok nyugtalanító incidenseinek, és elvonja az energiánkat az elsődleges célról, a gazdasági válság kezeléséről. Meggyőződésem, hogy a szélsőségeket karanténba zárva, a nacionalista tirádák ballasztjától megszabadulva új lendületet vehetnének az országaink közötti kapcsolatok. Közös jövőnk és közös érdekeink partneri érvényesítésének szándékával nyújtok ezúton is baráti jobbot a szlovák népnek.

Címlapról ajánljuk
Fábián László: nem elérhetetlen cél a kétszáz fős magyar csapat a párizsi olimpián

Fábián László: nem elérhetetlen cél a kétszáz fős magyar csapat a párizsi olimpián

A jelenlegi világranglista-helyezések alapján több mint húsz sportágban lehetnek érdekeltek a magyarok a nyári ötkarikás játékokon – mondta az InfoRádióban a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára. Fábián László beszélt a hazai rendezésű kvalifikációs versenyek, köztük az április 25-én kezdődő szegedi evezős Európa-bajnokság jelentőségéről is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
A béke lehetőségéről beszélt a moszkvai miniszter, csúcsfegyvereket kaphat Kijev – Háborús híreink pénteken

A béke lehetőségéről beszélt a moszkvai miniszter, csúcsfegyvereket kaphat Kijev – Háborús híreink pénteken

Oroszország kész garantálni a folyamat többi résztvevőjének jogos biztonsági érdekeit az ukrajnai konfliktus békés rendezése esetén, ha maga is ugyanilyen garanciákat kap - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Izvesztyija című lapban pénteken közölt interjúban. Az Egyesült Államok korábban ellenállt Ukrajna kérésének a nagy hatótávolságú ATACMS rakéták szállítására. Az elmúlt időszak eseményei következtében Washington újraértékelheti álláspontját - számolt be a Defense One. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×