"A kihirdetésre elnök úrnak megküldött jogszabály hatása messze túlmutat a jelen kormányzati cikluson: a társadalmi szolidaritás alapintézményét rombolja le. A törvény alkotmányosságának megítélésére alulírottak nem vagyunk illetékesek, a döntés folyamatának illetve következményeinek minősítése ellenben jogunk és vállalt kötelességünk. Ezért tisztelettel kérjük Elnök Urat, hogy eljárása során vegye figyelembe alábbi észrevételeinket" - írták a levél aláírói Sólyom Lászlónak.
Szerintük az Országos Egészségbiztosítási Pénztár működésének ilyen mértékű átalakítására a kormány sem választási programjában, sem más formában nem kért és nem kapott felhatalmazást a járulékfizetőktől, akik okkal tekinthetik magukat a befizetéseikből keletkező közös vagyon társtulajdonosainak.
"A társadalom különféle csoportjait és sokféle szempontot képviselő civil, szakmai és tudományos szervezetek példátlan egyöntetűséggel utasították el a törvényhozói szándékot; tiltakozásukat, megoldási javaslataikat azonban a döntéshozók az eljárás során figyelmen kívül hagyták" - áll a szövegben.
A dokumentum aláírói úgy látják, hogy a törvény következtében a társadalombiztosítás keretében nyújtott egészségügyi ellátás elért színvonala várhatóan csökkenni fog.
Idézik az ENSZ Egészségügyi Világszervezetét, amely szerint "az egészségügyi alapok privatizációja negatívan befolyásolja a szolidaritást, csökkenti a hátrányos helyzetűek hozzáférését és rontja az egészségügyi rendszer teljesítőképességét".
"Az üzleti szereplők garantált nyereségét, a megnövekedett adminisztratív költségeket, valamint a kormány által előirányzott, csaknem 250 milliárd forintos forráskivonást az ágazatból nem ellensúlyozzák a piaci versenytől remélt állítólagos előnyök" - teszik hozzá.
Az aláírók szerint az ellátásszervezés monopóliumát élvező üzleti biztosítók befektetéseik megtérülését ugyanis nem egymással versenyezve, hanem csak a szolgáltatások korlátozása, az ellátás költségeinek letörése és a lakosság anyagi terheinek növelése útján biztosíthatják.
"Alapvető érdekük nem a jobb ellátáshoz, nem a betegek megtartásához fűződik - különösen nem a nagy költséggel, veszteségesen gyógyítható betegek megtartásához -, hanem ahhoz, hogy az egészség iránt mutatkozó fizetőképes keresletet a kiegészítő magánbiztosítások és magángyógyintézetek felé tereljék. Így gyorsan mélyülő szakadék keletkezik gazdagok és szegények gyógyulási esélyei között, és az egyenlő hozzáférés alkotmányos elve egyre szűkebb körben érvényesülhet" - olvasható a levélben.
Nehezményezik, hogy "a legsúlyosabb következmények elkerülésére ún. kockázat-kiegyenlítő alap létrehozására van szükség, amit időről időre súlyos milliárdokkal kell feltölteni".
"Ez esetben azonban az állam üzleti vállalkozásokat támogat, ami - mint Hollandia friss példája is mutatja - az uniós versenyszabályozásba ütközhet. A törvényben jelenleg még meglévő biztonsági elemek tehát csak átmenetieknek tekinthetők. A közszolgáltatások piacára pályázó befektetőkön kívül a vitatott törvény semmilyen érdeket nem szolgál, ellenben súlyos veszélyt jelent a társadalom egészségi állapotára és jövőjére" - olvasható a dokumentumban.
"Kérjük Elnök Urat, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy jogerőre emelkedését megakadályozza. Legyen biztos abban, hogy erőfeszítéseit a társadalom legszélesebb köreinek bizalma és támogatása fogja kísérni" - zárul a levél.
Kis-Benedek József az Arénában: a moszkvai merényletet nem csak az Iszlám Állam szervezte