eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar

Báthory Stefan, a nagy fejedelem

A lakosság nagy része ismeri és elutasítja a megszorító intézkedéseket, ugyanakkor sokan tartják azokat szükségesnek. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen a latin előbbre való a magyar nyelvnél - lapszemle.

A tervezett megszorítások többségét a közvélemény elutasítja, de a szükségességükről már megoszlanak a vélemények - derül ki abból a telefonos felmérésből, amit a Népszabadság megbízásából 600 ember megkérdezésével június 13-án készített a Medián.

A legtöbb emberhez a gázáremelés híre jutott el - erről a lakosság 80 százaléka hallott -, kétharmaduk említette fejből az áramár és az áfa emelését is, minden második megkérdezett pedig legalább négy intézkedést fel tudott sorolni a takarékossági csomagból.

A közvélemény nem elhanyagolható része, ha nem szereti is, de szükségesnek tartja a tervezett megszorítást, 41 százalék mondta azt, hogy az ország hosszú távú érdeke ez, igaz, 44 százaléka mondta ennek az ellenkezőjét.

Hogy írta a nevét Báthory István?

Újfent bebizonyosodott, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen mindössze papíron működik a román hivatalosságok által Európa előtt fennen hirdetett multikulturalizmus - olvasható a Magyar Nemzetben.

Az egyetem vezetősége tegnap plakettet helyezett el a Farkas utcai Egyetemiek Háza bejáratánál, amelyen Erdély első, Báthory István által 1581-ben alapított felsőoktatási intézményének állít emléket, magyarul azonban egy sor sem szerepel.

A román és latin nyelvű szöveggel ellátott emléktáblán mindössze egyetlen szót, az erdélyi fejedelem családnevét tüntették fel magyar nyelven, Báthory keresztnevét ellenben Stefanra románosították.

Az egyetem az erdélyi felsőoktatás kezdetének kívánt emléket állítani a plakettel, a Báthory István által 1581-ben alapított jezsuita kollégium alapításának 425. évfordulóján.

Címlapról ajánljuk
Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×